Hamarosan érkezik a Sucker Punch új akciójátéka, a Ghost of Tsushima, amelyről végre megoszthatom az élményeimet és a tesztet.
Mit tehet egy szegény szamuráj, ha hazáját mongol hordák tizedelik, annak szent helyeit megszégyenítik, öröksége pedig elveszni látszik? Hű marad a kódexhez, magához és a sógunhoz, vagy olyan eszközökhöz nyúl, amelyek olyan mélységbe taszítják, ahol elveszít mindent, amit egykor szeretett?
Ezekre mind választ kapunk a Sucker Punch új játékában, a Ghost of Tsushimában, ahol egy letaglózóan gyönyörű világban tapasztalhatjuk meg a veszteség okozta fájdalmat, a barátság és a család erejét, és az áldozatok igazi árát.
Meghökkentően tiszta képet kapunk arról, hogy az értékek, melyeket egykor követtünk, hogyan alakulnak át egy olyan világban, ahol minden megváltozni látszik.
Tsushima egy sziget, mely a játékban három nagyobb csoportból áll. Ezt a történetszál felgöngyölítésével tudjuk teljesen felfedezni. A kezdőterület a legváltozatosabb – erdőkkel, mezőkkel, hatalmas és csodálatos virágos területekkel, aranyló lombozatú fákkal teli rengeteggel.
A táj sokszínűségét és változatosságát tovább erősítik a sziklás területek, magaslatok, homokos partok és rizsföldek, illetve a Japánra jellemző vulkanikus jelleg miatt kialakult természetes fürdők.
Mikor azt gondolnánk, ezt a csodát már nem lehet fokozni, akkor bejutunk egy végeláthatatlan pipacsmezőre ahol lovunkon vágtatva leengedjük kezünket, hogy érezzük a szirmok simogatását. Ez csak egy, a Sucker Punch megannyi húzásából, amit mindenkinek meg kell tapasztalnia.
Ezt a csodát ostromolja most a mongol horda, akiknek félelmetes vezetőjét kifejezetten Japán meghódítására okították ki. Megtanulta a nyelvet, a kultúrát, a szokásokat, és kiismerte az embereket. Harci tudása is félelmetes, de a legrémisztőbbé előbbi képességei teszik.
A játék világát felfedezni csak magában egy csodás kaland, de a fejlesztők temérdek érdekességet és tennivalót helyeztek el benne.
Ezekre az érdekességekre és tennivalókra a természetből kölcsönzött segítségek hívják fel a figyelmünket. Uticélunkat a szél iránya mutatja, szentélyekhez rókák vezetnek, míg egyéb pontokhoz madarak röpte vezet el minket.
Mindeközben felszerelésünk erősítéséhez szükséges ágakat, nyersanyagokat szedegethetünk, vagy a karakter kinézetének módosításához szükséges virágokat gyűjtögethetünk.
Utunk során nagyon gyakran botlunk majd kisebb mongol csoportokba, akik közeli faluból szerzett zsákmányt visznek, vagy foglyokat ejtettek. A foglyok, megmentésük után elvezetnek olyan ellenséges őrhelyekhez, ahol a gyűjteményünkbe illeszthető mongol relikviákat, feljegyzéseket szerezhetünk.
Ezek nem tartoznak szorosan a játékmenethez, inkább amolyan érdekességek, amelyek a játék kimaxolásához kellenek.
Történet
A történet adja a játék gerincét, így túl sokat erről nem árulnék el. A lényeg, hogy a mongolokon fogunk bosszút állni, viszont mire oda jutunk, már nem fogunk önmagunkra ismerni, sem arra az életre, mely egykor a miénk volt. Annyit viszont mindenképp megjegyeznék, hogy a történetben helyt foglaló karakterek egészen fantasztikusan ki lettek dolgozva, a háttértörténetüket pedig nagyon részletesen megismerhetjük több küldetés során, mely egyébként örvendetes, hiszen ők lesznek azok, akik végigkísérnek utunk során.
Szpojler nélkül még annyit érdemes tudni, hogy csavaros szálak vezetnek a végkifejlethez, melyhez kaotikus érzelmek, rossz döntések, megbánás és áldozatok kövezik ki az utat.
Szerettem volna látni, hogy dönthetünk bizonyos helyzetekről, de ez nem került be a játékba. A játék legvégén viszont komoly válaszút elé érkezünk, és a vérvörös lombozat alatt pont nekünk, a játékosnak kell dönteni, és ezt a döntés, hozzám hasonlóan, valószínűleg kevés játékos akarja meghozni.
Harcrendszer
A Ghost of Tsushima harcrendszere az akció rpg-s vonalat erősíti. A főhössel képesek vagyunk kitérni, kardunkkal pedig hárítani tudjuk a támadásokat. A hárításnak van egy tökéletes formája is, amely után kivédhetetlenül visszatámadhatunk.
A harcrendszert gazdagítja, hogy négy harci stílus közül választhatunk az összetűzések alatt, melyek mindegyike más-más fegyverhasználó ellenfél ellen hasznos.
Az egyik a kardforgatók ellen hasznos, míg a másikkal pajzsot tudunk törni, a harmadik segítségével pedig a roppant idegesítő lándzsásokat tudjuk lefegyverezni. Az utolsó megszerezhető stílus használatával a nagy termetű ellenfeleket tudjuk kómásra rugdalni.
A stílusok váltogatása közt szerencsére belassul az idő, ami hatalmas segítség, hogy a helyes stílust válasszuk ki, illetve segédeszközöket válasszunk.
Segédeszközből is többet találunk a repertoárban – van itt többek közt dobótőr, füstbomba, petárda, ragadós bomba. Mind mind nagy segítség lesz, főleg a játék vége felé, ahol azért már nehezebb lesz az ellenfelekkel elbánni, illetve számuk is megnő.
A fenti listából kiderül – és amúgy a bemutatókban sem nagyon titkolták, hogy a játék során egy amolyan szamuráj – ninja hibrid stílusú karakterünk lesz, de amúgy teljes szabadságot kapunk azt illetően, hogy mi milyen stílusban akarunk harcolni.
Végigjátszhatjuk a játékot úgy is, hogy mindenhol osonunk és kivégezzük a gyanútlan áldozatainkat, de választhatjuk a szamuráj kódexet is, és szemtől szemben is felvehetjük a harcot a mongolokkal. Én a hibrid utat jártam, azaz mindig azt választottam, amit a helyzet épp megkívánt.
Felszerelés
A loot és a karakter kinézetét módosító tárgyak, úgy gondolom mindenki igényét kielégíti majd.
Nem csak, hogy több páncél is van a játékban, azok különféle bónuszokat adnak, és a színeit is módosítani lehet.
A bónuszok úgy vannak kialakítva, hogy bizonyos játékstílust erősítsenek. Van olyan, ami az íjászatban segít, másik az igazi szamuráj játékstílust, megint másik pedig az orvgyilkos módban kínál bónuszokat. Van vicces is, és olyan is, ami a kalandozásban, felfedezésben nyújt segítséget.
Léteznek legendás páncélok is, amelyekhez mende-mondák alapján vezet el a játék minket. Ezekhez általában valami könnyebb fejtörőt kell megoldanunk, vagy térképet kell követnünk. Ezek pont annyira nehezek csak, hogy ne zökkentsenek ki nagyon a játék menetéből.
Játékstílusunkat amúgy nem csak a páncélok támogatják meg, hanem a kardhoz felhasználható rúnák is, amikből szintén temérdek van, és a már korábban említett játékstílushoz nyújtanak bónuszokat. Ezekből a komolyabbakat egyébként az egykor jobb sorsot megélt szentélyek rejtik. A szentélyekhez vezető utat a mongolok teljesen szétrombolták és a tomb raiderben, vagy az Unchartedben látott hegymászós módon kell megközelítenünk a helyet.
A kinézetünket tovább módosíthatjuk különféle színkombinációkkal, melyeket virágok leadásával vásárolhatunk meg.
Nem csak a páncél kinézetét lehet megválasztani, számos kard kinézet is található a játékban, melyeket egyrészt árusoktól szerezhetünk meg, másrészt pedig elfeledett harcoknak állított emlékműveknél találhatunk meg.
Végszó
A Ghost of Tsushima a PlayStation legjobb játékainak egyike lett, amely nagyon jókor jelent meg, ugyanis tökéletes búcsújáték a hamarosan leköszönő PlayStation 4 korának. Olyan játék, ami miatt örömmel gondolunk vissza mindarra, amit a PlayStation 4 nyújtott nekünk. Olyan játék, ami a Bloodborne és God of War által megalkotott szintre emelkedik.
A Ghost of Tsushima nem csak mint “játék” találta meg a tökéletes egyensúlyt, hanem olyan érzlemi hullámvasút is, aminek megalkotására és fenntartására csak kevesek képesek.
Egy olyan kaland, ami mindenki számára nagyon ajánlott, ha szabad ilyet mondanom, kötelező.
Mit gondolsz?
Szeretnénk tudni a véleményedet. Írj kommentet.