Az Assassin’s Creed Valhalla témája senkit sem lepett már meg.
Az olasz reneszánsztól kezdve a Római Birodalmon, és a Francia Forradalmon át egészen a viktoriánus Angliáig az Assassin’s Creed számos nagy kort lefedett már. Ezúttal a vikingek jönnek, de hátra lehet még az évek óta sokak által várt japán tematikájú korszak is.
Bár a valódi vikingek századokkal ezelőtt eltűntek, rengeteg információ maradt fenn róluk, manapság pedig talán Vikingek című csodás sorozat révén kerülhetünk hozzájuk a legközelebb.
Az Assassin’s Creed sorozatot nagyban átjárja a fantázia, azért a sorozat központi elemeit mégiscsak történelmi események adják. Altairtól például elvették a számszeríjat, mikor a közösség rávilágított, hogy akkoriban még fel sem találták a fegyvert.
Vikingek és az osonás
A Valhalla egyik nagy vitaindítója az Assassin’s Creed egyik alapvető játékeleme: az osonás. A vikingeket mindenki termetes, izmoktól duzzadó harcosokként ismeri, így alkatukkal a lopakodás és a tömegbe olvadás képessége kicsit összeegyeztethetlen.
Mégsem így van ez viszont, ugyanis a szakértők szerint a lopakodás igenis részét képezték a vikingek arzenáljának. Ezt a képességet azonban nem mint egyének, hanem mint egység használták. “A viking hódítók a felkelő nap első fényénél szálltak partra, tudván, hogy a célpont falu olyankor még alszik, vagy épp ébredezőben van és emiatt kótyagos. A meglepetés erejét használva úgy voltak képesek megölni, vagy elfogni az áldozatokat, hogy saját egységeikben kárt tettek volna,” mondja Chris Abrams. “A viking korszakban vívott harcok számos feljegyzése árulkodik az orgyilkosságokról. Másik, lopakodással összeegyeztethető módszer volt még, hogy az egységek a pajzsos védvonal mögé kerülve támadtak.
Az ilyen támadások persze nem mindig sikerültek tökéletesen. A vikingek egyik legnagyobb ellensége pedig egy növény volt: a szamárbogáncs. Az 1263-as, Skócia ellen indított hódító körúton a norvég vikingek megkíséreltek osonva bejutni Largsba, azonban valamivel nem számoltak. A környék tele volt szamárbogánccsal, és a szitkozódás, illetve a fájdalmas hangok elárulták, hogy támadni próbálnak.
Építészet
Az eddigi Valhalla anyagok alapján abban is biztosak lehetünk, hogy az építészeti elemek sem felelnek meg a valóságnak.
“A 9. században élt szászok nem voltak nagy építészek, sokuk pedig fából tákolt épületekből és agyag falakkal körbevett kisebb falvakban éltek. A 886 – 899-ig uralkodó Alfréd volt az első az angol királyok közt, aki elkezdte körbevenni a városokat, de még ezek a falak sem kőből készültek. Az első kőből készült erődök a 11. században, a normandiai hadjárat után jelentek meg.”
Női viking hódítók
Az Odysseyhez híven a Valhallában is két főhős közül válaszhatunk, ám Alexios és Kassandra példájától eltérően, ezúttal csak Eivor bőrébe bújhatunk, Eivor pedig lehet férfi, vagy női karakter. Képes lett volna azonban egy női harcos baltát forgatva háborúba vonulni? Abrams szerint ‘talán’. “Több vita is van a női történelmi harcosokat illetően. Nem is olyan rég még úgy hitték, a nők nem igazán vettek részt harcokban, eltekintve néhány nemesi származású nőtől, akik seregeket vezényeltek uralkodásuk idején. Mostanában azonban több olyan sírhelyet is feltártak, amelyben női csontvázakat találtak eltemetve fegyverekkel, és számos tárggyal, ami arra utal, hogy harcosok, nemesek lehettek.”
“Az igazságot sajnos talán sosem tudjuk meg,” meséli Abrams. Nagy valószínűséggel a játékosok nagy része a férfi Eivort választja majd, tekintve, hogy kétharmaduk az Odysseyben Alexiosszal kezdte a kalandozásokat. Tették ezt annak ellenére, hogy Kassandra szinkronhangjáért felelős Melissanthi Mahutot a Legjobb Teljesítményre jelölték a Game Awardson.
Bármit is választotok srácok, vigyázzatok a rohadt bogáncsra. Press F 🙁
Mit gondolsz?
Szeretnénk tudni a véleményedet. Írj kommentet.