A Sony 2028 januárjától leállítja a fizikai PlayStation lemezek gyártását, miközben egy új jelentés szerint a PS5-játékok a boltokban többnyire olcsóbbak, mint a PlayStation Store-ban. A különbség főleg az első féltől származó címeknél látványos, és a használt játékok piaca is eltűnhet.
Nem lehet ezt másként magyarázni.
A hónap elején a Sony bejelentette, hogy 2028 januárjától leállítja a fizikai PlayStation lemezek gyártását. A sokkoló döntés azt jelenti, hogy a jövőbeli megjelenések, legyen szó a Sony Interactive Entertainment vagy bármely más kiadó játékairól, csak digitális formában lesznek elérhetők.
Ez sokakat aggaszt, köztük azokat a vásárlókat is, akik különösen figyelnek az árakra. Elég csak a korábbi adatokra ránézni, hogy látszódjon: a Sony döntése a jövőben drágábbá teheti a játékokat.
A holland Tweakers pontosan ezt tette, amikor részletes jelentést publikált 16 első- és harmadik féltől származó PS5-játék korábbi árazásáról. A jelentés a kiskereskedelmi átlagárat hasonlította össze a PlayStation Store áraival. Azt is megvizsgálta, hogy a PS Store akciói mennyire versenyképesek a bolti árakkal.
Először is fontos, hogy az adatok a Tweakers saját Pricewatch szolgáltatásából származnak, amely a hollandiai boltok árait követi és hasonlítja össze, a PSprices holland PS Store-áraival együtt. Az adatsor négy évre nyúlik vissza, és nem számol az előrendelési kedvezményekkel. A követés 2022. július 8-án indul, és a jelenig tart, bár néhány játék ennél korábban jelent meg.
Az első tanulság az, hogy egy játék ára a boltokban jellemzően idővel csökken, a PS Store-ban viszont ez nem igaz. Ott a játékok még évekkel a megjelenés után is teljes indulóáron szerepelhetnek, ha épp nem fut rájuk akció.
Amikor a PS Store akciózik, az árak leesnek, de utána visszaugranak az eredeti szintre. A jelentés szerint a bolti árak sokkal gyakrabban ingadoznak, vagyis nem követik a Sony digitális áruházának merevebb árazását. A harmadik féltől származó játékok néha tartós árcsökkentést is kapnak a Sony boltjában, de ez továbbra sem gyakori.
Ez még rosszabb a PlayStation saját, első féltől származó exkluzív játékainál, amelyek a jelentés szerint „szinte soha nem olcsóbbak, mint a fizikai változataik”. Az első féltől származó címek ugyan le szoktak menni akcióba, de a Sony szinte sosem csökkenti tartósan az indulóárukat. Még az olyan régebbi címek is, mint a Ratchet & Clank: Rift Apart, évekkel a megjelenés után is ugyanazon az áron vannak, mint induláskor. Az összes vizsgált első féltől származó cím közül egyedül a Horizon Forbidden West alapára csökkent tartósan, kb. 28.600 Ft-ról kb. 21.500 Ft-ra.
A PS Store ára lehet olcsóbb a boltinál, ha épp akcióban kapod el, de a jelentés szerint sokkal nagyobb eséllyel találsz egy adott játékot olcsóbban a kiskereskedelemben az év különböző pontjain. „Ha most veszel egy PS5-játékot, statisztikailag a fizikai változat lesz olcsóbb” - mutat rá a jelentés. Érdemes azt is figyelembe venni, hogy amikor a bolti árak esnek, általában tovább is csökkennek.
Fontos megjegyezni, hogy a kereskedők továbbra is árulhatnak majd „fizikai” játékokat, de ezek dobozos kódok vagy utalványok lesznek. Vagyis a Sony döntése egyértelműen megöli a használt játékok piacát, hiszen nem lesz mit továbbadni vagy megosztani, a boltok viszont továbbra is versenyezhetnek a digitális utalványok áraival.
A lemezgyártás leállítását sokan rosszul fogadták. Több százezren írták alá azt a petíciót, amelyben arra kérik a Sonyt, hogy vonja vissza a döntést, miközben a vállalat közösségi oldalait - különösen a 2013-as PS4-es DRM-ellenes videóját - milliószám lepik el az új kommentek, amelyekben vagy gúnyolják a Sonyt, vagy a fizikai PlayStation médiakorszak végét siratják.
Sok megszólaltatott szakértő szerint a döntésből a kereskedők és az árérzékeny vásárlók jönnek ki a legrosszabbul. Félretéve azt a teljes piaci kontrollt, amit ez a Sony kezébe ad, a döntés mögötti pénzügyi ösztönzők teljesen világosak: a Sony minden játék eladásából nagyobb részt tarthat meg.
Bloomberg-újságíró Jason Schreier számításai szerint a vállalat játékonként érezhetően több bevételre tehet szert. Egy átlagos, kb. 21.900 Ft-os játék esetében ez akár 54 százalék is lehet, harmadik féltől származó játékoknál pedig 40 százalék. És ez még csak az olyan fogyasztóellenes gyakorlatok előtt van, mint a dinamikus árazás, amely különböző embereknek különböző árakat állít be, és tovább nehezíti annak átlátását, mennyit is érnek valójában a játékok.
A magyar PlayStation-játékosoknak azért fontos ez, mert a döntés a konzolos vásárlásokat, az akciókat és a használt játékok elérhetőségét is érintheti, főleg PS5-ön.
