Az Európai Bizottság Digital Fairness Act tervezete szigorúbban szabályozná a loot boxokat, a virtuális valutákat, a pay-to-win rendszereket és a dark patternöket az EU-ban. A szabályok minden olyan cégre vonatkoznának, amely az uniós piacon működik, és a gyerekek védelmét különösen hangsúlyozzák.
A loot boxok, a dark patternök, a virtuális valuták, az előfizetéses szolgáltatások, a pay-to-win rendszerek és a digitális jobbágyság más ördögi kellékei is komoly szabályozás alá eshetnek az Európai Bizottság által javasolt Digital Fairness Act miatt, amelyet ma hivatalosan is bemutattak az EU tagállamainak. A rendelet teljes tervezete a hét elején már kiszivárgott. Ha elfogadják - és még bőven lesz vita és átdolgozás addig -, az komoly következményekkel járhat az olyan játékok fejlesztői és kiadói számára, mint az Overwatch, a Dota 2 vagy a GTA Online.
A tervezet most már az EU Bizottság hivatalos oldalán is olvasható. A készítők egy bevezető magyarázatot is közzétettek, amely végigvezet a jogszabály születésének idővonalán egészen 2020-ig, és összefoglalja a fő pontjait. Ha átmegy, a szabályozás minden olyan céget érint majd, amely az EU-ban üzletel, nem csak az uniós tagállamokban bejegyzetteket. Az egyes kormányok bírságot szabhatnak ki, a fogyasztók pedig anyagi kártérítést is követelhetnek, ha úgy érzik, hogy kár érte őket.
Íme egy rövid összefoglaló a szöveg átfutása alapján. A jogszabály több ponton is szabályozná a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokat, beleértve a reklámokban és a PR-kommunikációban történő elhallgatást és torzítást is. Többek között a dark patternök ellen is fellépne - vagyis az online felületek olyan vizuális, hangbeli és egyéb elemei ellen, amelyeket arra terveztek, hogy manipuláljanak vagy megtévesszenek. A szöveg emellett megtiltaná a gyerekeknek célzott személyre szabott reklámokat és árazást, valamint azt is, hogy az influenszerek "közvetlen felszólítással arra buzdítsák a kiskorúakat, hogy vásároljanak termékeket, vagy rávegyék a szüleiket, illetve más felnőtteket a vásárlásra kereskedelmi kommunikációban".
A minket, mezei játékosokat valószínűleg leginkább érdeklő részek a virtuális valutákról, a "változó jutalmazási rendszerekről" és a függőséget erősítő tervezésről szólnak.
A jogszabály megkövetelné azoktól a kiadóktól, amelyek virtuális valutákat árulnak, hogy tüntessék fel a valuta és minden abból megvásárolható dolog valós pénzbeli értékét. Azt is előírná, hogy a cégek alapból tiltsák le a fizetős virtuális valutákat a gyerekeknél, kivéve, ha a szülő vagy gondviselő ehhez jóváhagyást adott.
A fizetős "változó jutalmazási rendszerekre", vagyis a loot boxokra, "meglepetésmechanikákra", "Schrödinger-ajándékbombákra" vagy bárhogy is szeretik ezt nevezni a kiadók, a szabályozás azt írná elő, hogy a cégek közöljék, milyen "típusú" tárgyakat dobhatnak, és mekkora az esélyük az elérésükre. Emellett a kiadóknak a kiskorúaknál le kellene tiltaniuk a fizetős "változó jutalmazási rendszereket", mindenkinek pedig egy "könnyen elérhető" lehetőséget kellene adniuk ezek kikapcsolására.
A tervezet egyenesen betiltaná a gyerekeknek szánt "pay-to-progress és pay-to-win mechanikákat". Tágabban pedig további korlátokat javasol azoknak a kiadóknak és fejlesztőknek, akik "olyan módon tervezik, szervezik vagy működtetik digitális termékeiket, amelynek célja, vagy észszerűen előrelátható hatása, hogy kényszeres vagy túlzott használatra ösztönözzön". Ezzel összefüggésben azt is szeretné, ha a cégek lehetőséget adnának ezek kikapcsolására.
Ide tartoznának "azok a funkciók, amelyek automatikus tartalomlejátszást és megszakítás nélküli tartalomfogyasztást tesznek lehetővé úgy, hogy közben nincs hatékony és rendszeres megszakítás, amely lehetőséget adna a fogyasztónak arra, hogy átgondolja, akar-e még több tartalmat fogyasztani". Ide sorolná továbbá a "nem a fogyasztó szolgáltatáson belüli interakciója vagy tevékenysége által kiváltott, illetve ahhoz közvetlenül nem kapcsolódó értesítéseket", az "olyan funkciókat, amelyek rendszeres időközönként vagy nagyobb gyakorisággal ösztönzik az aktivitást, például büntetéseken vagy előnyök elvesztésén keresztül", valamint az "olyan funkciókat és rendszerbeli viselkedést, amelyek az emberi kapcsolatok utánzásával bátorítják a további használatot", például az állandóan felugró, nyomulós figyelmeztetéseket.
Ha valaki egy kicsit "szakmaibb" képet szeretne a Digital Fairness Actről - hogy is merészeled! Több Wikipédia-oldalt is elolvastam -, akkor a GamesIndustry.biz szemüveges bölcsei egy valódi jogásztól is szereztek jegyzeteket. Mindez egy múlt havi uniós besorolási törvénymódosítás után jön, amelynek célja, hogy megóvja a gyerekeket a ragadozó, megszokást kialakító eszközöktől és a pénzzé tétel különféle formáitól - a loot boxokat tartalmazó játékok mostantól alapból PEGI 16-os besorolást kapnak, a blokkláncos játékok pedig mindig 18-asak. A túlparton közben New Yorkban és Washingtonban is zajlanak perek a Valve ellen a Steam loot boxokkal szembeni engedékenysége miatt, amelyet az érintett jogászok illegális szerencsejátéknak minősítenek.
Ez a hír főleg azoknak a magyar játékosoknak érdekes, akik élő szolgáltatásos játékokkal, loot boxokkal vagy virtuális valutás modellekkel játszanak PC-n és konzolon.
Gyakori kérdések
A tervezet a loot boxokat, a virtuális valutákat, a pay-to-win rendszereket, a dark patternöket és több más, manipulatív digitális gyakorlatot is szigorúbban szabályozná.
Minden olyan céget érintene, amely az EU-ban üzletel, nem csak az uniós tagállamokban bejegyzett vállalkozásokat.
A cégeknek fel kellene tüntetniük, milyen tárgytípusok eshetnek a loot boxokból, és mekkora az esélyük. Emellett a kiskorúaknál le kellene tiltani ezeket, és mindenkinek egyszerű kikapcsolási lehetőséget kellene adni.
A kiadóknak meg kellene mutatniuk a virtuális valuta és a vele megvehető dolgok valódi pénzben kifejezett értékét. Gyerekeknél alapból le is kellene tiltani a fizetős virtuális valutákat, ha nincs szülői vagy gondviselői jóváhagyás.
