A Video Game History Foundation arra szólította fel az ESA-t, hogy segítsen jogszerűen megőrizni a digitális-only játékokat. Frank Cifaldi szerint a fizikai kiadások visszaszorulása, a PS3 és PS Vita áruházainak bezárása, valamint a patchek és korai hozzáféréses verziók miatt sürgős, valódi archiválási megoldás kell.
„Mindenki egyetért abban, hogy ez komoly probléma”
Bár ez a PC-s játékosokat nem érinti közvetlenül, valószínűleg hozzád is eljutott már a hír a Sony itt PlayStationtől, hogy 2028-tól nem nyomnak több új játékot lemezre. Ez rengeteg okból borzasztó, és a megőrzés kérdése természetesen rögtön az élre kerül. A Sony lépésére válaszul a Video Game History Foundation munkatársa, Frank Cifaldi is megszólalt, és a Sony intézkedéseinél jóval nagyobb ügyet emlegetett: az Entertainment Software Associationt arra szólította fel, hogy segítsen „értelmes megoldásokat” kialakítani arra, hogy az archívumok és múzeumok jogszerűen megőrizhessék a csak digitálisan megjelenő tartalmakat.
Cifaldi közleménye azzal kezdődik, hogy elismeri: ez csapás azoknak, akik szeretik dobozosan megvenni a játékaikat, rossz hír a fogyasztói jogok szempontjából, és nyilván az újraértékesítési piacnak is árt. Ugyanakkor azt is megjegyzi, hogy „a professzionális megőrzéssel foglalkozók szemszögéből ennek nincs akkora hatása, mint amekkorát sokan várnának. A valóság az, hogy az elmúlt két évtizedben készült videojátékok túlnyomó többsége eleve nem dedikált otthoni játékkonzolokra készült, nemhogy fizikai adathordozóra préselve jelent volna meg. És még amikor fizikai formában is kiadták őket, szinte biztos volt, hogy az első napi digitális patch is megérkezik, vagyis a lemez tartalma lehet, hogy nem is azt a játékot tükrözi, amit a játékosok ténylegesen játszottak.”
Az egyik fejlesztő a PlayStation fizikai kiadásainak megszűnéséről, valamint a PS3 és a PSP digitális áruházának bezárásáról szóló közleményben ezt írta.
[image or embed]
További gondot jelent, hogy főleg a korai hozzáféréses megjelenéseknél előfordulhat: egy játéknak több olyan változata is létezik, amelyet a játékosok kipróbáltak, és ezeket is érdemes megőrizni. Emlékszel, amikor a Hades 2 befejezése megváltozott az 1.0-s megjelenés után? A korábbi verzióhoz is könnyű hozzáférést kellene biztosítani, hiszen sokan pont azt játszották. Cifaldi szerint a lényeg az, hogy vajon mikor áll az ESA - az Egyesült Államokban működő szakmai szövetség, amely a nagy kiadókat képviseli, és aktívan lobbizott a megőrzési törekvések ellen - végre az archivumok és múzeumok mellé, hogy a digitális-only játékokat jogszerűen meg tudják őrizni.
„Mindenki egyetért abban, hogy ez komoly probléma, de az ESA többször is ellenezte azoknak a kulturális örökséggel foglalkozó intézményeknek az erőfeszítéseit, amelyek a digitális másolásvédelmi törvények reformját szeretnék elérni, hogy könnyebb legyen ezt a munkát elvégezni” - áll a közleményben. „Az iparágnak érdemben le kell ülnie tárgyalni erről, mert azt kérni a múzeumoktól, hogy töltsenek le egy példányt a Grand Theft Auto VI-ból, aztán reméljék, hogy 50 év múlva is futni fog, nem megőrzési megoldás.”
Ez az utolsó mondat különösen találó, hiszen a fizikai kiadások megszűnésének bejelentése mellett a Sony azt is közölte, hogy a PS3 és a PS Vita áruházai is bezárnak - ezúttal végleg. Igaz, a játékok elvileg még hosszú ideig letölthetők maradnak, de ez önmagában nem túl megnyugtató. Cifaldi szerint sem ideális az, hogy jelenleg a kalózkodás tűnik a legmegbízhatóbb megőrzési módszernek az olyan játékoknál, amikhez ma hozzáférünk.
A magyar játékosoknak azért érdekes ez, mert a PlayStation digitális és fizikai jövője minden olyan platformot érint, ahol a megvett játékok hosszú távú elérhetősége fontos szempont.
