A Metro Exodus az eddigi részeket uraló sötétségből a fénybe lépett.
Na nem kapott egy hatalmas, minden szegletében bejárható világot – a lineáris játékmenet megmaradt, ám ezúttal egy sokkal szabadabb, csodálatos és változatos környezetet kapunk.
Artyom és bajtársai, beleértve Annát, a feleségét, az Aurora mozdony segítségével szelhetik át a csapásokkal sújtott Oroszországot, mely évszakok váltakozásával, és tengerek, hegységek, erdőségek által színezett pályákkal próbál változatos maradni, azonban a történet vége felé már egyre lineárisabb és inkább a történetre koncentráló játékmenetet kapunk.
Ez persze kicsit sem vesz el a Metro vonzerejéből. A küldetések nagyszerűen vannak összerakva, az új ellenfeleket pedig a játék kellően jó sűrűséggel adagolja. Minden területnek megvan a maga bája, és természetesen teljesen más élmény a Kaszpi tenger homokos partjain csatangolni, mint a hatalmas, kiterjedt Volgát bejárni. Érdekes kultúrákból sincs hiány, míg az egyik helyet az elektromosságot a Sátán művének tekintő elvakult szektások, addig a másikat rabszolga kereskedők lakják, és mindenhol csupa izgalmas karakterrel lehet találkozni.
Játékmenet
A küldetések a nagyon jól kitalált térképen láthatók, amihez, csak úgy, mint a felszerelések készítéséhez, nem kell menüben lépkedni. Rögtön látjuk, merre kell folytatnunk a történetet, de a mellékküldetésekre is rátérhetünk, melyeket rendesen meghálál a játék. Azon kívül, hogy felfedezhetjük a csodás területet, mindenfelé új nyersanyagokra, felszerelésekre, bővítményekre lelhetünk, melyek segítségünkre lesznek az út során. Már csak azért is, mert a felszerelés használódik, javítanunk kell és a gázmaszk sem örök életű.
A rendszer ezúttal is próbál egyensúlyozni a fegyveres harcok és a lopakodás közt, de bármikor dönthetünk úgy, hogy felborítjuk ezt az egyensúlyt, főleg ha egy őr kiszúr magának. Ilyenkor minden a feje tetejére áll, és elszabadulhat a pokol, mikor is hadrendbe állíthatjuk a frissen fejlesztett fegyvereinket.
A fejlesztések és a fegyver módosítása nem lett túlbonyolítva és jól illik a Metro Exodusba. Minden fegyver és fejlesztés jó érzéssel tölt el a használat során – egyik sem túl erős, vagy túlzottan visszafogott. Készíthetünk elsősegély felszerelést, lőszert, maszkhoz szűrőket, és minden idő, amit ezzel töltünk nagyszerű mélységet ad a játéknak, mely segít, hogy jobban bevonzzon a világ.
Igazi Metro
A végigjátszás során érdekes volt látni, hogy a nukleáris csapás után az emberiség milyen változatos módon képzeli el az új életet. A különféle szélsőséges vallások, és őrültnek tűnő társaságok mellett vannak olyanok, akik próbálják megmenteni a maradék emberséget, és nem adják el a lelküket az első adandó alkalommal.
Az örök sötétség után hatalmas változás most az Exodus, nem csak a játékosoknak, de Artyumnak is, és csapatának, akik eddig szentül hitték, hogy a külvilág lakhatatlan, és ők az egyedüli túlélők. Most viszont minden megváltozik, új lakhely után kell kutatni, és újra fel kell fedezni a világot. A felfedezés nem mindig egyszerű, az új emberekkel való megismerkedés pedig nem mindig jó választás, de az utazás kárpótol mindenért.
A Metro eddig is ékkőnek számított a shooterek körében, most pedig, hogy kijutott a felszínre, fényesebben ragyog, mint valaha.
Mit gondolsz?
Szeretnénk tudni a véleményedet. Írj kommentet.