„Komoly kis kontroller rengeteg állítással”:ez a Nintendo Switch 2-höz és PC-hez készült gamepad Xbox-kontrollernek tűnik, de komoly fejlesztéseket rejt - bár van néhány dolog, amire figyelned kell

Gyártó

GuliKit

Eszköz

Kontroller

GuliKit KK3 Max: Egymondatos összefoglaló

A GuliKit KK3 Max első ránézésre sima kontrollernek tűnhet, de bőven akadnak benne extra funkciók és kényelmi megoldások.

Az Xbox gamepadjének ismerős formáját követi a KK3 Max, vagyis dizájnban nem igazán feszeget határokat. De mivel a forma és az elrendezés is kényelmes és jól használható, nehéz panaszkodni arra, hogy nem túl eredeti.

Vannak azonban olyan apró részletek, amelyek egy kis egyéniséget adnak neki. A tesztpéldányom matt fehér felülete kifejezetten jól mutatott, az előlapi panel pedig elképesztően sima, minden korábbinál selymesebb tapintású volt. A kivitelezése is elég masszívnak érződik, és a legjobb PC-s kontrollerek minőségét idézi.

Ez a prémium érzet a gombokra is átszáll, mivel szinte egyáltalán nincs lötyögés bennük. Ugyanez elmondható a hátsó négy gombhoz járó különféle karokról is, bár ezek behelyezéséhez elég nagy erő kell.

A szoftver hiánya ellenére is rengeteg bemeneti finomhangolás és beállítás érhető el különféle gombkombinációkkal. Az alapvető módosításoktól, például a rezgés erősségétől és a karok érzékenységétől egészen az olyan haladó funkciókig terjed a lista, mint a mozgásvezérlés és a makrófelvétel.

Összességében a KK3 Max teljesítménye elég jó. A legtöbb gomb jól reagál és kielégítően nyomható. A ravaszok elég sok kontrollt adnak, bár nekem a saját ízlésemhez képest kicsit túl rövid volt az útjuk. A karok sem olyan pontosak, mint a legjobbaké, viszont könnyen és gyorsan mozgathatók. A mozgásvezérlés viszont vegyes képet mutat: Nintendo Switch-játékokkal jól teljesített, PC-n és mobilos címeknél viszont kevésbé volt meggyőző.

Örömmel jelenthetem, hogy egyik általam kipróbált rendszeren sem volt gond a kapcsolat stabilitásával. Akár USB-s vevőn keresztül csatlakoztattam a PC-hez, akár Bluetoothon keresztül a Switchhez vagy az Androidos tablethez, a KK3 Max mindenhol gyorsan kapcsolódott, és nem tapasztaltam kimaradást vagy késést. A dedikált váltógombnak köszönhetően a készülékek közti gyors átváltás is egyszerű, bár a gombnak néha több lenyomásra van szüksége, mire reagál.

A többplatformos kontrollerek piaca ma már kifejezetten erős verseny, és egyre több modell kínál egyre jobb ár-érték arányt. kb. 25.300 Ft-os, 65,99 fontos és 113,95 ausztrál dolláros árával a KK3 Max veszélyesen közel kerül olyan kiemelkedő modellekhez, mint a Steam Controller vagy a GameSir G7 Pro 8K, miközben drágább, mint a szintén nagyon erős 8BitDo Pro 3. Lehet, hogy nem ér fel teljesen ezekhez a riválisokhoz, de ha a beépített állítási lehetőségeket és a sok hátsó gombot értékeled, akkor mindenképp érdemes számolni vele.

GuliKit KK3 Max teszt: Ár és elérhetőség

• kb. 25.300 Ft / kb. 28.000 Ft / 113,95 ausztrál dollár
• Most kapható többféle színben
• Prémium árazásával a nagyágyúk ellen száll ringbe

A GuliKit KK3 Max ára kb. 25.300 Ft / kb. 28.000 Ft / 113,95 ausztrál dollár, és most is megvásárolható. Három színváltozat érhető el: fekete, fehér és szürke.

Ez az árazás a piac felsőbb szegmensébe helyezi a KK3 Maxot. Árban közel kerül néhány nagy névhez ezen a téren, például az új Steam Controllerhez. Ez utóbbinak az az előnye, hogy érintőpadokkal segíti az egérkurzor vezérlését, és a giroszkópos vezérlés is kifejezetten jól teljesített nála, ellentétben a KK3 Maxszal. Viszont nem kompatibilis sem a Switch-csel, sem a Switch 2-vel.

A KK3 Max drágább, mint a 8BitDo Pro 3 is, amely kategóriájának egyik legerősebb darabja. Különösen tetszett a sima analóg karja és ravasza, valamint a kiváló D-padjének teljesítménye. A hozzá tartozó szoftvernek köszönhetően pedig rengeteg testreszabási lehetőséget kínál - ez olyasmi, ami a KK3 Maxból hiányzik.

GuliKit KK3 Max teszt: Műszaki adatok

GuliKit KK3 Max teszt: Kialakítás és funkciók

• Szuper sima felület
• Nincs külön D-pad kupak vagy karvég
• Nincs szoftver

A KK3 Max egyszerű, hagyományos dizájnt kapott, és a legjobb Xbox kontrollerek formáját, illetve elrendezését idézi. Ez önmagában nem baj, hiszen az ilyen gamepadek a legkényelmesebb és legergonomikusabb modellek közé tartoznak. Sok más játékoshoz hasonlóan nekem is különösen tetszenek az aszimmetrikus analóg karok, mert így a D-pad olyan helyre kerül, ahol mindkét hüvelykujjal könnyen elérhető.

Vitathatóbb lehet viszont az egész egység viszonylag kicsi mérete. Nekem nem különösebben nagy a kezem, mégis gyakran a karok és a ravaszok fölé lógott a hüvelyk- és mutatóujjam. Tudtam igazítani a fogáson anélkül, hogy a kényelem vagy a stabilitás sérült volna, de másoknál ez komolyabb gond lehet.

Vannak azért olyan megoldások, amelyek megkülönböztetik a KK3 Maxot a mezőnytől. A tesztpéldányom gyönyörű matt fehér felülete látványos, ahogy a karok körüli finom, de jól működő RGB-világítás is, amelynek ráadásul gyakorlati szerepe is van, erre később még visszatérek.

Az előlapi panel tapintása elképesztően sima, minden más kontrollerhez képest selymesebb. Ez a panel azonban nem mágnesesen rögzül, mint más gamepadeken, így könnyen leszedhető, ha a gombok átrendezéséről vagy cseréjéről van szó.

A KK3 Max előlapi gombjai is kiszedhetők - ehhez csak a mellékelt kiszedőt kell használni, ami szerencsére egyszerűen kezelhető. Az X-et és az Y-t, illetve az A-t és a B-t viszont nem lehet közvetlenül felcserélni, mert eltér a mélységük és az ívük. Helyettük a dobozban mindegyik gombból többféle változat van, megfelelő mélységgel és íveléssel, hogy át lehessen helyezni őket. Ez szerintem elég körülményes megoldás, és csak azt jelenti, hogy a kelleténél több műanyagdarab kerül az ember életébe.

A minőségükre viszont nincs panaszom. Kellemesen simák és stabilak, csak minimális lötyögés érezhető bennük, az átlátszó dizájnjuk pedig kifejezetten jól néz ki. A D-pad is stabilnak érződik, bár kár, hogy a kupak nem cserélhető, hiszen a különböző formák sokat számíthatnak az érzetben és a teljesítményben, ráadásul többféle preferenciához is igazodhatnának. Szerencsére nekem így is elég ergonomikusnak bizonyult; bár a klasszikus négyirányú formát használja, a lekerekített szélek miatt könnyebb gördülni vele az irányok között.

A ravaszok is kényelmesek. A külső szélek lekerekítettek, ezért kellemesen simulnak az ujjakhoz, a pöttyözött textúra pedig segít a fogásban. Az analóg karok kupakjai viszonylag kicsik, de ergonomikus formát és puha felületet kaptak. A széleik enyhén textúrázottak, bár ez kevésbé hangsúlyos, mint más példáknál, így az izzadós hüvelykujjú játékosoknál előfordulhat, hogy lecsúsznak. Levehetők ugyan, de a GuliKit nem csomagol melléjük extra készletet, ami kár. Maga a kar elég magas és stabilan ül a helyén, szinte semmi lötyögés nélkül.

A hátsó gombkarok még masszívabbak. A kinézetük ellenére nem fémből vannak, de így is megnyugtatóan erősek. Valójában elég nagy erő kell ahhoz, hogy beilleszd őket a helyükre, de ha már bent vannak, elég biztosnak éreztem, hogy nem fognak kilazulni. Többféle alakban érkeznek: két szett lapátszerű kar és egy olyan készlet, amely inkább a vállgombokra emlékeztet.

Nincs szoftver a KK3 Max bemeneteinek testreszabásához, ami sajnálatos. Ennek ellenére még mindig rengeteg finomhangolást végezhetsz, és sok funkciót aktiválhatsz különféle gombkombinációkkal. Állíthatod az analóg karok érzékenységét, három szint közül választva, és be is kapcsolhatod náluk a holtjáték módot. Aktiválható a Motion Aim Assist mód is, amely lehetővé teszi, hogy giroszkópos vezérlést rendelj hozzá, amikor a bal kart vagy a bal ravaszt nyomva tartod. Itt is három érzékenységi szint közül lehet választani.

Egyéb beállítások között szerepel a D-pad négy- és nyolcirányú mód közti váltása, az A és B, illetve az X és Y felcserélése, valamint a Rapid Trigger funkció, amelyhez két üzemmód tartozik: az egyiknél a kiválasztott bemenet ismétlődően aktiválódik, amíg nyomva tartod, a másiknál pedig már egy egyszerű megnyomás is elég. Elérhető még autopilot mód és makrórögzítő is.

Az összes állítás elég egyszerűen elvégezhető, és vannak hasznos visszajelzések is, amelyek megmutatják, milyen beállítás van éppen aktív. Például a karok különböző színekben világítanak attól függően, hogy a három érzékenységi szint közül melyik van beállítva, a pad pedig egyszer, kétszer vagy háromszor rezdül a Motion Aim Assist érzékenységének függvényében. Ettől függetlenül én még mindig inkább a szoftvert választottam volna a kényelem miatt; sokkal jobb, ha grafikus felületen látod a beállításokat, és nekem nem hiányzik, hogy minden gombkombinációt fejben kelljen tartanom.

GuliKit KK3 Max teszt: Teljesítmény

• Masszív gombérzet
• Kissé pontatlan karok
• A mozgásvezérlés vegyes képet mutat

Használat közben a KK3 Max elég jól helytáll. Az előlapi gombok tapinthatók és jól csillapítottak, és csak enyhe nyomás kell hozzájuk, így gyorsnak érződnek. Ugyanakkor a visszajelzésük nem a legjobb, és néha nehéz ténylegesen érezni, hogy mikor nyomtad le őket. Szerencsére viszont a tapasztalataim szerint ez nem járt azzal, hogy a lenyomások ne regisztrálódtak volna.

A vállgombok kattogósabbak, de még mindig elég csillapítottak ahhoz, hogy a használatuk kielégítő legyen. Viszont kissé túl magasan vannak, ami megnehezítheti az elérésüket. Azt hozzá kell tennem, hogy ez sok kontrollernél gondot jelent, itt viszont különösen szembetűnő.

Valójában a hátsó gombokat könnyebb volt használni, mint a vállgombokat, ami nem mondható el sok más, hátsó gombos kontrollerről. Az útjuk lehet rövid, bármelyik kart is választod hozzájuk, de elég a csillapítás és a visszajelzés ahhoz, hogy más bemenetek helyettesítőjeként is megállják a helyüket. Nem aktiválódtak véletlenül akkor sem, amikor erősen szorítottam a KK3 Maxot. A különféle karok formája is könnyen használható, bár nekem a felső lapátoknál az bizonyult a legjobbnak, ha két ujjat használtam egy helyett.

A ravaszok kellően ellenállók ahhoz, hogy megfelelő kontrollt adjanak a fokozatos lenyomásoknál, amit különösen értékelek olyan versenyjátékoknál, mint az Assetto Corsa, ahol precíz gyorsításra és fékezésre van szükség. A viszonylag rövid útjuk valamennyit visszavesz ebből, de így is épp alkalmasnak találtam őket a feladatra. Elég könnyűek ahhoz is, hogy szükség esetén gyors bemeneteket lehessen velük adni, és hogy hosszabb nyomvatartásnál se fáradjon el az ember ujja.

A karok szabadon és gyorsan mozognak, a gyors visszaállás pedig kifejezetten reszponzívvá teszi őket. Az irányzás elég pontos volt, amikor a 007 First Light-tal játszottam, bár a mozgásuk nem a legsimább: apró, de gyakori ugrások és váratlan gyorsulások rontották a pontosságot. Szerencsére az előbb említett magasságuk mozgatás közben nem okozott problémát, viszont az L3 és R3 gombok benyomásánál némi instabilitást igen, és sokszor véletlen irányeltolódás is társult hozzájuk.

A giroszkópos mozgásvezérlés teljesítménye vegyes. Amikor a The Legend of Zelda: Tears of the Kingdom-ot játszottam Switchen, a célzáskor a nyílvesszők irányítása sima volt, és a legjobb Nintendo Switch kontrollerek szintjét hozta. Más platformokon viszont, például a First Light PC-n és a Hitman Blood Money - Reprisal Androidon esetében, a mozgás darabos és korlátozott volt. Hiába kalibráltam újra többször is a beépített funkcióval, ezeken a rendszereken nem javult meg.

Nem volt problémám a KK3 Max összekapcsolásával sem Windows 11-es PC-vel, sem Switch-csel, sem Androidos tablettel Bluetoothon vagy az USB-s vevőn keresztül. A készülékek közti gyors váltásra szolgáló gomb is hasznos, és maga a váltás is gyorsan ment a tapasztalataim szerint. Maga a gomb viszont nem működik tökéletesen, és a kelleténél többször kell megnyomni, mire tényleg reagál.

Megvegyem a GuliKit KK3 Maxot?

Vedd meg, ha...

Ne vedd meg, ha...

GuliKit KK3 Max teszt: Alternatívák

Hogyan teszteltem a GuliKit KK3 Maxot

• Néhány napon át következetesen tesztelve
• Többféle játék több eszközön
• Jó adag kontrolleres tapasztalat

Néhány napon át teszteltem a GuliKit KK3 Maxot, ezalatt pedig több játékot is végigpróbáltam a kontrollerrel kompatibilis platformok többségén. Használtam Windows 11-es PC-n 2,4 GHz-es vezeték nélküli USB-s vevőn keresztül, valamint Switchen és egy Samsung Galaxy Tab S11 tableten Bluetoothon át.

Arra is figyeltem, hogy többféle játékot próbáljak ki ezeken a platformokon, hogy a kontroller teljesítményének minden részét meg tudjam nézni. A 007 First Light-ot PC-n játszottam, ami jó teszt az analóg karok pontosságára és precizitására, akárcsak a Hitman: Blood Money - Reprisal a tableten. Az Assetto Corsa is előkerült, ami nemcsak a karok, hanem a ravaszok által nyújtott kontroll szempontjából is jó próba. A The Legend of Zelda: Tears of the Kingdom-ot pedig főként Switchen játszottam, hogy a mozgásvezérlést teszteljem, mivel az a játék és a konzol is nagyon jól kezeli ezt a funkciót.

Évtizedek óta játszom, és ez idő alatt rengeteg különböző rendszerhez használtam különféle gamepadeket. Emellett számos más kontrollert is teszteltem, az olcsóbb modellektől a nagy teljesítményű prémium darabokig.

• Olvass többet a tesztelési folyamatról
• Első teszt: 2026 júliusa

A magyar játékosoknak azért lehet érdekes, mert PC-n és Switchen is jól használható, és azoknak passzol, akik sok hátsó gombot és kézi állítgatási lehetőséget keresnek.