TDM Neo teszt: csavarják, hajtogatják, de nem szól jól

TDM Neo: Kétperces összefoglaló

Ha követed az audioipar híreit, valószínűleg neked is felkeltette az érdeklődésedet a TDM Neo 2026 eleji bemutatója. Ez a szokatlan eszköz fejhallgatóként és hangszóróként is használható, a két üzemmód között pedig egy ügyes csavarómechanizmussal válthatsz.

A TDM Neo hónapokkal később került forgalomba, így kipróbálhattam, hogyan teljesít a gyakorlatban. Sajnos leginkább azoknak tudnám ajánlani, akik kedvelik a szokatlan, különleges kütyüket.

A legnagyobb probléma a hangminőség: a Neo egyszerűen nem szól jól. Fejhallgatóként elfogadható, de a hangképe pontatlanabb, mint sok konkurens modellé. Hangszóróként viszont vékony, basszusban szegény, sziszegő hangot produkál, amelyet még az olcsó tömegtermékek is felülmúlnak.

A kialakítás bizonyos korlátai érthetők: valószínűleg nehéz lenne csúcskategóriás hangszórórendszert beépíteni egy ilyen formájú eszközbe. Ez azonban nem változtat azon, hogy a végeredmény csalódást keltő. Érdemesebb a legjobb Bluetooth-hangszórók között keresgélni, mert azokkal biztosan jobban jársz.

A Neo kialakítása sem tökéletes. A csavarómechanizmus többnyire a helyén tartja a hangszórót, de a rögzítés nem mindig stabil, és az alkatrészek kissé lötyögnek. Emiatt a hangszóró nem áll mindig biztosan a helyén.

A TDM saját alkalmazást is kínál, de egyes fontos funkciók használatához fiókot kell létrehozni. A hangszóró elindításához és az EQ beállításához is meg kell adnod bizonyos adatokat. Erre mi szükség?

Kár, hogy a TDM Neo ennyi problémával küzd, mert a készüléken látszik az átgondolt tervezés, és néhány ötletes megoldást is kapott. A dobozban hasznos kiegészítők találhatók, köztük egy masszív hordtok és jó minőségű kábelek. Egyes funkciók, például a fejhallgató- és hangszórómódhoz külön beállítható EQ, a hangzás finomhangolását is lehetővé teszik.

Az árat is figyelembe kell venni. A TDM Neo annyiba kerül, mint egy csúcskategóriás Bluetooth-hangszóró vagy egy középkategóriás fejhallgató, miközben mind a hangminőség, mind a kialakítás komoly kompromisszumokat követel. Ezen az árszinten nehéz megindokolni a vételt.

A TDM Neo-t nehéz jó szívvel ajánlani. Az ötlet érdekes, és a készüléken látszik az átgondolt tervezés, de a jelentős hiányosságok miatt csalódás lesz, ha erre költöd a pénzed. Egy esetleges Neo 2-t érdemes lesz figyelemmel kísérni: ha a TDM kijavítja a mostani modell hibáit, igazán különleges eszközt alkothat.

TDM Neo teszt: Ár és megjelenés

• 2026 januárjában mutatták be, októbertől kapható
• Ára kb. 81.200 Ft / 249 font (kb. 500 AUD)
• A TDM akkumulátorcsere-készleteket is árul

A TDM Neo-t 2026 januárjában, a CES-en mutatták be. A boltokba szeptemberben érkezett meg, a kiszállítása pedig októberben kezdődött.

A Neo ára kb. 81.200 Ft, illetve kb. 108.600 Ft, ami nagyjából 500 ausztrál dollárnak felel meg. Ausztráliában ugyanakkor nem találtam olyan üzletet, ahol meg lehetne vásárolni. Az ár magas, de valamivel könnyebb elfogadni, ha figyelembe vesszük, hogy egyetlen készülékben kapunk fejhallgatót és hangszórót.

A TDM Neo nem a javíthatóságával próbál kitűnni, a gyártó azonban kb. 9.500 Ft-ért, illetve 23 fontért (kb. 46 AUD) akkumulátorcsere-készletet is kínál a webáruházában. A csere menetét bemutató útmutatót szintén biztosítja, ami mindenképpen dicséretes.

TDM Neo teszt: Specifikációk

TDM Neo teszt: Funkciók

• Kiemelkedően hosszú akkumulátoros üzemidő
• Az app extra funkciókat és EQ-t is hoz
• Egyes funkciókhoz fiók kell

A TDM Neo egyik legnagyobb erőssége az akkumulátoros üzemidő. Hangszóróként 16 órán át használható, ami ebben a méretkategóriában átlag feletti érték. Fejhallgatóként viszont elképesztő, 200 órás üzemidőt kínál.

Ez több mint egyheti használatot jelenthet töltés nélkül, és messze meghaladja a korábbi éllovasok 100 órát meghaladó üzemidejét is. Ebben az aktív zajszűrés (ANC) hiánya is szerepet játszik. Ez a funkció a fülre fekvő, úgynevezett on-ear fejhallgatóknál egyébként sem általános, így a hiánya nem különösebben meglepő.

A TDM alkalmazását okostelefonra töltheted le, és néhány extra funkciót is elérhetsz vele. Az alkalmazás megtalálása nem volt egyszerű: ha csak annyit írsz be az alkalmazásáruház keresőjébe, hogy TDM, rengeteg találat jelenik meg. Ügyelj rá, hogy a ponttal írt, teljes nevű változatot töltsd le.

Az alkalmazásban ellenőrizheted az akkumulátor töltöttségét, bekapcsolhatod az alacsony késleltetésű játékmódot, és megkeresheted a Neo-t, ha nem találod. Azt is beállíthatod, milyen funkciót aktiváljon a csavarómechanizmus, így a fejhallgató és a hangszóró közötti automatikus váltás helyett más működést is választhatsz. Emellett energiatakarékos módok is rendelkezésre állnak, ami kellemes ritkaság.

Az equalizer több előre beállított profilt és két egyéni beállítást kínál. Különösen hasznos, hogy a Neo fejhallgató- és hangszórómódjához eltérő EQ-t állíthatsz be. Ez apró, de ötletes megoldás, amely jól mutatja, hogy a TDM a koncepció kidolgozásakor erre is gondolt.

Az ötsávos equalizer kézi beállításához és az eszközkereső használatához azonban fiókot kell létrehoznod, majd be kell jelentkezned az alkalmazásba. Egy ilyen audioeszköznél indokolatlan korlátozás, hogy csak regisztráció után férhetsz hozzá az összes funkcióhoz.

TDM Neo teszt: Kialakítás

• Csavarómechanizmussal alakítható hangszóróvá, mágneses rögzítéssel
• A fejhallgató elég masszív, de kissé nehéz
• A hangszóró instabilnak és lötyögősnek érződik

A TDM Neo legfontosabb sajátossága a kétfunkciós kialakítás. Alapértelmezés szerint fejhallgatóként használható, de egy csavaró mozdulattal hangszóróvá alakítható. Ilyenkor a hangszórókagylók a fejpántba simulnak, a meghajtók pedig kifelé néznek. Az átalakítás leginkább az összecsukható fesztiválsátrak felállításához hasonlít: némi gyakorlás kell hozzá, de idővel könnyen megy.

Fejhallgatóként a Neo masszív felépítésű on-ear modell, amely meglepően kényelmes. A 340 grammos tömegével ugyanakkor jóval nehezebb az átlagos fejhallgatóknál. Stabilan illeszkedik, amíg nem futsz benne. Egy kioldóretesz segítségével a mérete is állítható. Ezt azért érdemes megemlíteni, mert a tesztelés során egy teljes hétbe telt, mire rájöttem, hogy a gombokkal ezt a funkciót lehet vezérelni. Könnyű átsiklani ezen a megoldáson.

Hangszórómódban egészen más a helyzet. Amikor a kagylókat a megfelelő szögbe hajlítod, a zene automatikusan a hangszórókon szólal meg. Az üzemmódváltást a fejpánt két mágneses pontja érzékeli, amikor azok egymás közelébe kerülnek. A pontos fizikai érintkezés nem feltétlenül szükséges.

Az átalakítás nem túl precíz: minden váltás után előfordulhat, hogy a hangszóró két fele más-más helyzetbe kerül. Néha egy vonalba igazodnak, máskor elcsúsznak egymáshoz képest, vagy eltérő szögben állnak.

A hangzás szempontjából ennek nincs különösebb jelentősége, a súlyelosztást viszont befolyásolja. A készüléknek nincs lapos talpa, ezért nem áll stabilan a felületen. Letéve billegni kezd, és akkor is folyamatosan remeg, ha olyan felületre kerül, amelyet rázkódás ér, például egy társasjátékozás közben mozgatott asztalra.

Az egyik kagylón LED-es állapotjelző és USB-C-port található. Utóbbi egyenesen felfelé néz, ami esőben vagy poros, szemcsés környezetben nem ideális. A készüléknek ráadásul nincs IP-védettségi besorolása. A másik kagylón 3,5 mm-es jackcsatlakozó, párosítógomb, hangerőszabályzó és bekapcsológomb kapott helyet. A hangerő- és bekapcsológomb olcsó hatású gumiból készült, és a tesztpéldányon már rövid használat után is látszott a kopás.

A Neo hangszóróként viszonylag kompakt, mérete alig haladja meg a Tribit Stormbox Micro 3-ét. Többször magammal vittem, mert elég kicsi ahhoz, hogy kényelmesen elférjen egy táskában anélkül, hogy sok helyet foglalna.

TDM Neo teszt: Hangzás

• Mindkét üzemmódban két-két 40 mm-es meghajtó működik
• A hangszóró vékonyan szól, kevés basszussal
• A fejhallgató hangja zavaros és morajló

Fontos tudni, hogy a TDM Neo két külön meghajtókészletet használ. Fejhallgatóként tehát más meghajtók szólnak, mint hangszórómódban. Ez szükséges megoldás: a hangszórók kifelé irányuló, nagyobb hangerőre tervezett hangja fejhallgatóként használva túl hangos lenne.

A készülék két egészen eltérő hangképet kínál, annak ellenére, hogy mind a négy meghajtó 40 mm-es. A hangminőség azonban egyik üzemmódban sem meggyőző: fejhallgatóként nem túl jó, hangszóróként pedig kifejezetten rossz.

A hangszórómód egyértelműen a rosszabbik kategóriába tartozik. A Tribit, JBL és Ultimate Ears hangszórók után nehéz elfogadni ezt a minőséget. A TDM Neo hangja vékony, a basszus gyakorlatilag hiányzik, a dallamok pedig szinte kizárólag a magas hangokra támaszkodnak. Még így is feltűnő, hogy a magas és a középtartomány egy része sem szól megfelelően.

A Morningsiders zenéje különösen alkalmas hifi-eszközök tesztelésére, mert a zenekar változatos hangszerelése – a vonósok, a fúvósok, a zongora és más hangszerek – jól megmutatja, mire képes egy hangszóró. A Neo basszusteljesítményét is egy hangsúlyosabb mélyhangokkal rendelkező számmal akartam ellenőrizni. Majdnem egy teljes albumot végighallgattam, mire találtam egy megfelelőt, aztán rájöttem, hogy nem a Morningsiders zenéjével van a probléma.

A Hang the Cedar című számban például a basszus leginkább a hiányával tűnik fel. Az akusztikus gitár fémes, kellemetlen hangon szól, ráadásul a gitárharmóniák egy része is elveszik.

A fejhallgató hangminősége szerencsére nem ennyire rossz. Sok más modell helyett továbbra sem ezt választanám, de a tesztelés során nem volt kellemetlen hallgatni.

Fejhallgatóként a Neo basszusa határozottan jelen van, és akkor is hangsúlyosnak hat, ha nem közvetlenül a hangszórómódról váltasz át. A mélyek kissé lazák, néha morajlóvá és pontatlanná válnak, de az erejükre nem lehet panasz. Arra lehetne számítani, hogy a hangsúlyos basszus miatt a magas tartomány háttérbe szorul, de nem ez történik. A magas hangok nem különösebben élénkek vagy élesek, mégis jól kiegészítik a mélyeket, így a fejhallgató V alakú hangképe sokkal kellemesebb, mint a hangszóróé.

A V alakú hangkép természetesen visszafogottabb középtartománnyal jár, de ez nem zavaró mértékű. A Morningsiders Four Face Liar című számában például az akusztikus gitár alig hallható a basszus és az ének mellett. Ez azonban még mindig jobb, mint a hangszórómód gyakorlatilag teljesen hiányzó basszusa.

A Neo csak az SBC és az AAC kodeket támogatja, ezért nagy felbontású zenehallgatásra nem alkalmas. Az EQ és az előre beállított profilok sem javítanak érdemben a hangminőségen: a választott beállítástól függően inkább felerősítik vagy elfedik a meglévő problémákat.

TDM Neo teszt: Ár-érték

• Valójában két eszközt kapsz egyben...
• ... de két külön eszköz olcsóbb lenne...
• ... és azok jobban is működnének, illetve jobban is szólnának

A TDM Neo lényegében két eszközt egyesít egyetlen készülékben. A hajlítható telefonokhoz hasonlóan ennél a hibrid megoldásnál is felárat kell fizetni a sokoldalúságért, hiszen egyszerre kapsz fejhallgatót és hangszórót.

A kétfunkciós kialakítás előnyeit azonban könnyen semmissé teszi az ár és a teljesítmény. Egy tisztességes Bluetooth-hangszórót és egy olcsó, de jó fejhallgatót együtt is megvehetsz kevesebb pénzből. Ráadásul a két különálló eszköz hangminősége és kialakítása is felülmúlná a TDM Neo-ét.

A Neo magas ára komoly hátrány. A kb. 81.200 Ft-os, illetve 249 fontos összegért inkább egy nagy audioipari márka, például a Sony vagy a Bose termékétől várnánk megbízható minőséget, nem pedig egy Kickstarteren indult gyártó kompromisszumos megoldásától. Féláron már megfontolható lenne a vásárlás. Akkor is lehet értelme, ha egy konkrét felhasználási helyzetben valóban szükség van a 2 az 1-ben kialakításra. Pusztán az újdonság kedvéért azonban nehéz ajánlani.

Megvegyem a TDM Neo-t?

Vedd meg, ha...

Ne vedd meg, ha...

TDM Neo teszt: Ezt is érdemes megnézni

Ezúttal két különálló eszközt ajánlok a TDM Neo helyett: egy Bluetooth-hangszórót és egy on-ear fejhallgatót. Együtt is kevesebbe kerülnek, mint a hibrid készülék.

Hogyan teszteltem a TDM Neo-t

• Több mint két héten át teszteltem
• Bluetooth-kapcsolattal, Android-telefonhoz csatlakoztatva
• Főként otthon, de séta közben is használtam

A TDM Neo-t két hétig teszteltem; ebbe nem számít bele a cikk megírására fordított idő.

A TDM Neo-t Bluetooth-kapcsolaton keresztül használtam egy Samsung Galaxy Z Fold 8 telefonnal. A tesztelés nagy része otthon, hangszórómódban zajlott, de fejhallgatóként és séta közben is kipróbáltam. Elsősorban Spotifyon hallgattam vele zenét és hangoskönyveket, de YouTube-videókkal és több játékkal is teszteltem.

A TDM Neo azoknak lehet érdekes, akik különleges, hibrid audioeszközt keresnek. A Bluetooth-kapcsolat, a mobilalkalmazás és az alacsony késleltetésű játékmód a játékosok számára is releváns funkció.