A Flow of War egy klasszikus RTS, amelyben a gazdaság nagy része automatikusan működik, miközben neked a bázis elrendezésére és a védekezésre kell figyelned. A játék 30 pályát, pályaszerkesztőt és randomizálót kínál, és már a demó alapján is erős a stratégiai, munkásmenedzsmentes hangulata.
A Flow of War munkásai fáradhatatlanok és sosem panaszkodnak, némán robotolnak minden viszontagság közepette. Mégis szinte érzem a fortyogó bosszúságukat, amikor rosszul rakom le az erődöm alaprajzát. A Flow of War egy „klasszikus RTS”, amelyben az gazdasági rész nagyjából magától működik. Előidézel néhány szolgát a városházáról, leraksz terveket a termőföldekhez, kovácsműhelyekhez, kutakhoz és hasonlókhoz, aztán nézed, ahogy a kétkezi munkások elvégzik az építkezést és a nyersanyaggyűjtést.
Abban tudsz igazán beleszólni a dolgokba, hogy hatékonyan rakod le ezeket az épületeket, így a jobbágyaid a lehető legtöbbet hozzák ki az időből, mielőtt lejár a kör, és fel kell tartóztatnod az újabb támadáshullámot, amely pokolkapukból bukkan elő a térkép körül. A demóval töltött 30 perc után főleg azt tanultam meg, mit ne csináljak.
Például ne vágj ki egy hatalmas, 8x2-es mezőblokkot, mert a munkásoknak az egészet meg kell kerülniük, ha meg akarják öntözni és le akarják aratni a túlsó oldalon lévő termést. Ne építs olyan bonyolult labirintust falakból és íjásztornyokból, hogy a dolgozóidnak 10 teljes másodperccel tovább tartson átverekedniük magukat az erődítményen, és elvégezniük a fontos javításokat.
Ja, és a bázisodat se bővítsd túl gyorsan. A játék munkásai hajlamosak saját szakállukra cselekedni, ami a közvetlen irányítás hiányában hasznos, de vissza is üthet. Ha egy munkás például vízikereket kezd építeni, és közben belekerül egy aranybánya hatósugarába, élni fog a lehetőséggel, és felszedi az aranyrögöket. Ezzel viszont könnyen túl is sodródhat a védelmi vonalon, egy csapat kardos alak útjába, és hopp, már ki is rekesztetted a saját faladdal, úgyhogy most a tó körül kell nagyot kerülve visszabotorkálnia a városházához.
Saját kardos alakokat is toborozhatsz, valamint menőbb gyilkológépeket is, például több lövedéket lövő íjászokat és varázslókat. Ezeket kézzel kell irányítani a régi, megszokott kijelöléses módszerrel. Egyelőre nem érzem különösebben mélynek az aktív katonai részt, jelenleg inkább a védekezés és az automatizált gazdaság érdekel.
Azok a stratégiai játékok tetszenek igazán, ahol közvetett módon kell gondolkodnom, inkább a terep adottságait formálom, mintsem mindenkit külön utasítgatok, és ahol az AI apránként kiismerhető furcsaságaival együtt dolgozom, nem pedig könyörtelen mikromenedzsmenttel írom felül őket. Kutatás is van a játékban, ami ugyanazokat az erőforrásokat használja, mint az építkezés és az egységtoborzás. A megfelelő épületszintek időben történő feloldása a későbbi pályákon egyértelműen kulcsfontosságú.
Ha már itt tartunk, a teljes játék 30 pályát kínál, amelyeket végig lehet darálni, majd magasabb nehézségen újrajátszani. Emellett pályaszerkesztő és véletlenszerűsítő is jár hozzá. A körülbelül kb. 4.250 Ft-ért, kb. 3.160 Ft-ért vagy kb. 3.640 Ft-ért ez bizony nem rossz ajánlat. Eddig kevés kritikám van. Igaz, látványban nem egy nagy durranás, és a kezelőfelület is elég egyszerű, de szerintem a veterán Warcraft- és Age of Empire-játékosok ezt könnyen el fogják nézni. itt
A Flow of War főleg azoknak a magyar játékosoknak lehet érdekes, akik szeretik a klasszikus RTS-eket, az erőforrás-menedzsmentet és a bázisépítős stratégiákat.
