A Japán Színészek Szakszervezete új irányelveket adott ki a generatív MI által készített hangok használatára. A néhai színészek hangjának másolását megtiltaná, hacsak életükben nem engedélyezték, és a beleegyezést, jogdíjat, valamint a teljes produkciós folyamatra vonatkozó engedélyt is megköveteli.
A Japán Színészek Szakszervezete új szabályokat, irányelveket és korlátozásokat adott ki a mesterséges intelligenciával generált hangok használatára. Ezek között teljes tiltás is szerepel a néhai színészek hangjának másolására, hacsak az érintett még életében nem járult hozzá ehhez.
Az Automaton szerint az irányelvek célja, hogy védelmet nyújtsanak egy olyan iparágnak, amelyet a generatív MI már most is ki tud használni. Erre egy példa a szinkronszínész, Kenjiro Tsuda esete, aki a TikTok ellen is bírósághoz fordult, hogy eltávolíttassa a platformról az MI-vel készített hangutánzásokat. Bár az ügyet végül elveszítette, az eset így is fontos precedenst teremtett: kimondta, hogy egy ember hangja a személyiségi jogok alapján védelem alatt állhat.
Az irányelvek négy fő pontot fednek le. Az első a hozzájárulásra koncentrál, és kimondja, hogy a generatív MI folyamatának minden szakaszában engedélyre van szükség. Ez azt jelenti, hogy az MI-cégeknek a színészek beleegyezését is meg kell szerezniük, mielőtt modelleket tanítanak a teljesítményük alapján.
A második pont szerint az irányelvek alapján az MI által létrehozott, egy színész munkáját utánzó tartalom új előadásnak minősül. Ez azt jelentené, hogy az érintett színészeknek jogdíjat vagy megfelelő díjazást kellene fizetniük az MI-cégeknek.
Ezután a generatív MI-vel készült fordítások következnek, amikor egy színész teljesítményét automatikusan egy másik nyelvre alakítják át. Az irányelvek szerint ezeknek meg kell őrizniük az eredeti előadás „művészi integritását”, és a színész engedélye nélkül nem használhatók külföldi régiókban sem.
Végül a Japán Színészek Szakszervezete a néhai színészek munkájának generatív MI-s felhasználását is szabályozza. Az irányelvek itt megtiltják a generatív MI használatát, kivéve, ha az adott színész még életében kifejezetten engedélyezte a szoftver használatát. Még ebben az esetben is szükség lenne a színész családjának engedélyére, továbbá az ügynökség vagy vállalat jóváhagyására, amelyhez tartozott, valamint jogdíjat is kellene fizetni.
„A Japán Színészek Szakszervezete arra fog törekedni, hogy ezek az irányelvek ne csak az iparág egészére érvényes szabályokká váljanak, hanem arra is, hogy erősítse azokat az erőfeszítéseket, amelyekkel a kormányt arra ösztönzi, hogy olyan szabályozást alkosson, amely védi a ‘hangjogokat’” - írta a szakszervezet. „A technológiai fejlődést nem lehet megállítani, de az ‘élő, lélegző emberi kifejezésnek’ és a ‘jogok tiszteletének’ mindig a középpontban kell maradnia.”
Fontos, hogy ezek az irányelvek nem törvények, vagyis nem kötelező érvényű szabályok az MI-cégek számára. Mégis jelentős lépést jelentenek a Japán Színészek Szakszervezetének részéről, és azt mutatják, hogy komolyabban próbálják kikényszeríteni a változást. Az új irányelvek tovább növelik a nyomást a japán generatív MI-iparágban, miközben a színészek egyre jobb védelemért küzdenek.
Nem a japán szinkronszínész-szakszervezet az egyetlen, amely visszaszól a generatív MI-nek. A nyugati országokban hasonló szervezetek is egyre hangosabban beszélnek arról, milyen hatással van ez a technológia az ágazatra, és van, aki ezt már egyenesen „katasztrofálisnak” nevezte.
Ez a hír főleg azoknak érdekes, akiket foglalkoztat, hogyan hat a mesterséges intelligencia a játékok szinkronjára és a hangalapú tartalmakra, különösen konzolokon és PC-n megjelenő, hangvezérelt vagy lokalizált játékoknál.
