Az Európai Bizottság EU Kids Act tervezete a 15 év alattiak online hozzáférését szigorítaná, és a jelenlegi szöveg alapján akár a Steamet frissítésekre vagy terjesztésre használó egyjátékos játékokra is kiterjedhetne az életkor-ellenőrzés. A javaslat még változhat, mielőtt jogszabály lesz belőle.
Az Európai Bizottság a hét elején új szabályokat javasolt arra, hogy a 15 év alattiak hogyan férhetnek hozzá a közösségi médiához, az MI-chatbotokhoz és az online videojátékokhoz. A tervezet neve EU Kids Act, és egy többlépcsős rendszert vezetne be arra, milyen típusú fiókokat hozhatnak létre a 15 év alatti gyerekek ezekhez a szolgáltatásokhoz - mindezt kötelező életkor-ellenőrzéssel minden felhasználó számára.
A javaslatot részletező dokumentumok hivatalosan is megjelentek, és a Bizottság jelenlegi megfogalmazása alapján, ahogyan az online játékot meghatározza, úgy tűnik, hogy még az olyan egyjátékos címek is bajba kerülhetnek, amelyek a Steamhez hasonló online platformokra támaszkodnak frissítésekhez, terjesztéshez vagy akár egy egyszeri hitelesítéshez. Ez persze csak akkor marad így, ha a véglegesítés előtt nem szigorítanak a definíción.
Amikor a tervezet először kiszivárgott, még az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen hivatalos bejelentése előtt, a beszámolók szerint nem volt pontosan leírva, hogyan határozza meg a testület az „online játékok” fogalmát - és ebből következően az sem, hogy pontosan mely játékok esnének a szabályozás alá. Most azonban úgy tűnik, a jelenlegi szöveg alapján ez a definíció elég tág.
Például a Stop Killing Games kampány által tartott YouTube során az Európai Kalózpárt vezető szakpolitikai tanácsadója, Paul Diegel - aki a jelenlegi európai parlamenti képviselő, Markéta Gregorová asszisztenseként is dolgozik - megjegyezte, hogy a jogszabály jelenlegi tervezete még az egyjátékos játékokat is érintheti, „mert csatlakoznak a Steamhez frissítésekért”. Mivel a javaslat dokumentumai az Európai Bizottság oldalán nyilvánosan elérhetők, előkerestem a rész jelenlegi változatát arról, hogy a tervezet szempontjából mi számít online játéknak, és mi nem. Ez áll benne:
A videojátékok fontos részét képezik annak a digitális környezetnek, amelyben a kiskorúak részt vesznek és másokkal kapcsolatba lépnek, játékos, célorientált vagy szórakoztató módon. Bizonyos videojáték-platformok lehetővé teszik a felhasználók által létrehozott tartalmak terjesztését és megosztását a szolgáltatás címzettjeinek nem meghatározható köre felé, valamint az ezek közötti kapcsolatfelvétel elősegítését. Az ilyen online játékok az (EU) 2022/2065 rendeletben említett online platformok fogalma alá tartoznak, ezért a jelen rendelet hatálya alá kellene esniük.
Ugyanakkor az olyan online játékoknak is a rendelet hatálya alá kellene tartozniuk, amelyek nem teszik lehetővé az információk nem meghatározható számú címzett részére történő terjesztését. Ide tartozik minden olyan játék, amely számítógépen, mobileszközön vagy játékkonzolon játszható, függetlenül attól, hogy a játék alapjául szolgáló szoftver később helyben, távolról, például tartós adathordozó segítségével fut-e, valamint attól is, hogy a szolgáltatás ingyenes, fizetős, vagy olyan hibrid díjazásért érhető el, amelyen belüli vásárlásokat is tartalmaz.
Azok az online játékok, amelyek kizárólag fizikai adathordozón érhetők el vagy vásárolhatók meg, online komponens nélkül, amely a hozzáférést, terjesztést vagy vásárlást lehetővé tenné, nem minősülnek online játéknak e rendelet alkalmazásában. A félreértések elkerülése érdekében: ha egy online játék bizonyos, videómegosztó platformra jellemző funkciókkal is rendelkezik, akkor e rendelet alkalmazásában online játéknak kell tekinteni.
Ha ezt jól olvasom, akkor a jelenlegi javaslatban az egyetlen kivétel azokra a játékokra vonatkozik, amelyek kizárólag fizikailag vásárolhatók meg vagy érhetők el, nem pedig egy olyan online áruházon keresztül, mint a Steam. Még akkor is, ha az online elem csak a játék terjesztésére és a későbbi frissítések kiküldésére szolgál, úgy tűnik, hogy a szabályozás jelenlegi formájában ez is a hatálya alá esne, vagyis életkor-ellenőrzéshez kötnék.
Fontos hozzátenni, hogy az EU Kids Act most még csak javaslat. Az olyan definíciók pontosítása vagy szűkítése, mint ez, hogy a törvény pontosan csak azokat a játékokat érintse, amelyeket valóban szabályozni akar, szinte biztosan része lesz annak a folyamatnak, ahogy a készülő jogszabályt átdolgozzák és megvizsgálják az EU jogalkotási eljárásában. Ez azt jelenti, hogy ha a törvényből végül valóban jogszabály lesz, akár olyan meghatározást is kaphat, amely csak azokat az online játékokat emeli ki, amelyek a közösségi médiához hasonlítanak abban az értelemben, hogy a gyerekeket rengeteg másik játékossal kapcsolják össze, akikkel cseveghetnek, vagy akiknek a felhasználók által létrehozott tartalmait láthatják.
Egyelőre viszont én inkább megyek, és a péntek délutánom hátralévő részében valami olyan témáról írok, amihez kevesebb jogi szakzsargon kell.
A magyar játékosoknak azért érdekes ez a hír, mert a Steamre épülő egyjátékos címeket és más online platformos PC-játékokat is érintheti a jövőbeli korhatár-ellenőrzés.
