A megdrágult RAM, SSD és videokártya árak miatt a belépőszintű gaming PC-k szinte eltűntek, ezért egy RTX 5050-es gaming laptop vált a legjobb ár-értékű új játékos géppé. Bár zajos, gyengébb az üzemideje és nem igazán olcsó, még mindig jobb belépő, mint a hasonló árú asztali alternatívák.
Nem tudom, hogy a memóriahiány végleg eltemette-e az „olcsó” gaming PC-k fogalmát, de legalábbis mély kómába taszította. Asztali fronton a megdrágult RAM, SSD-k és videokártyák továbbra is keményen büntetik az évekig tartó „olcsóbb, ha magad építed meg” önelégültségünket, miközben a korábban megfizethető hordozható PC-k vagy 40 százalék feletti áremeléssel küzdenek, vagy eleve kb. 434.200 Ft fölötti áron rajtolnak. És a Steam Machine! A szegény, szögletes Steam Machine.
Néhány hetente, talán tagadásból, végigpörgetem a boltok kínálatát, hogy megnézzem, manapság mit is jelent az olcsó játékos hardver. Az elmúlt öt-hat körben alig változott valami: a vállalható, nagyjából jelenkori 1080p-s játékhoz szükséges belépőszint továbbra is a magas négyszámjegyű tartomány alján ragad, főleg ha teljesen új PC-t veszel, és a monitort meg a perifériákat is beleszámolod. Egyetlen kivétel akad, ha nem akarod a használtpiacra bízni a szerencsédet, de ahhoz, hogy élőben is megnézzem, szembe kellett néznem egy régi hardveres ellenségemmel. És ti is tudjátok, mennyire nem szeretek szembesülni az előítéleteimmel.
Mindenesetre a kutatás azt mutatja, hogy igen, ez tényleg a legtöbb gaming PC, amit kb. 433.700 Ft alatt kaphatsz. Szóval, ööö. Jöjjön. Talán... talán a gaming laptopok mégsem olyan rosszak.
Nyilván nem annyira elvben jók, mint az asztali gépek vagy a hordozható kézikonzolok. Az előbbieknél gyengébbek és kevésbé bővíthetők, az utóbbiaknál zajosabbak és kevésbé hordozhatók, ezért a laptopok sosem tudták igazán jól kiegyensúlyozni a kompromisszumaikat az ízlésem szerint. Kis asztalokra és walesi túrákra azért jól megfelelnek, de történelmileg szinte mindig kényelmesebb volt, és olcsóbb is, ha az árérzékeny, otthon játszó játékosok egy belépőszintű asztali gépet raktak össze.
Ez azonban változik. Bár a gaming laptopok korántsem mentesülnek a RAM-hiány okozta árnyomás alól, a belépőszintű modellek láthatóan jobban átvészelik ezt, mint az asztali megfelelőik alkatrészei. Ha például olcsón szeretnél egy legújabb generációs GPU-t, jó eséllyel az Nvidia RTX 5050-et nézed, egy barkácsos összeállítás pedig - monitorral, Windows-licenccel és még egy egészen alap CPU/memória/tárhely konfigurációval együtt is - nagyjából kb. 477.600 Ft-ba kerülne. Az RTX 5050-es laptop, amit kipróbálásra beszereztem, egy Medion Erazer Scout 15, kb. 369.000 Ft-ba kerül - vagy 798-ba egy jóval gyanúsabb külsejű weboldalon.
Nem meglepő, hogy van néhány hiányossága, ami miatt ez nem érződik az évszázad üzletének. Először is a CPU: egy Intel Core i5-13420H dolgozik benne, egy hároméves chip, amely új korában sem volt épp a csúcson. Az üzemidő kifejezetten gyenge - számíts rá, hogy a modern játékok egy óra alatt vagy még gyorsabban lemerítik -, és még amikor hálózatra kötve boldogabban működik is, a ventillátor zaja könnyen elnyomja a gyenge hangszóróit. A megspórolt pénz egy részét érdemes félretenni egy kellően hangszigetelő headsetre.
Más szempontból viszont a Scout 15 egészen jól néz ki és jó érzés kézbe venni egy olcsó notebookhoz képest. Főleg annak, aki még emlékszik azokra a szögletes, túl RGB-zett borzalmakra, amelyek néhány éve ezt a piaci szegmenst jellemezték. Ez a gép - a fehér WASD billentyűket leszámítva - kifejezetten kiforrott hatást kelt, tisztességes számú csatlakozót kínál, és ízléses, elég vékony házban érkezik.
A 16 GB RAM-ja vitathatóan a minimum, amivel még meg lehet úszni, de legalább még valóban elég, az 1 TB-os SSD pedig elkerüli az olcsó merevlemezek lassúságát. A 144 Hz-es IPS kijelző sem rossz papíron: a Steam Deck OLED mellett sötétebbnek hat, az sRGB színtérnek csak 62,7 százalékát fedi le, és a méréseim szerint a csúcsfényereje sem több egy átlagos 330 cd/m2-nél, viszont az 1574:1-es kontrasztarány IPS panelhez képest kifejezetten jó. A magas képfrissítés ráadásul a kevésbé gépigényes játékokkal is szépen működik.
Ha már itt tartunk, a laptopba épített RTX 5050 úgy tűnik, nagyjából ugyanazt a „High, talán nem Ultra” teljesítményszintet hozza, mint a Steam Machine. Ez rendben van, és talán még a laptopok mellett is szólhat: egy alap, 512 GB-os Steam Machine nagyjából ennyibe kerülne, de ha hozzászámolod egy kijelző és egy billentyűzet árát, a laptop kényelmesen több képkockát ad fontonként.
Az asztali RTX 5050 mindkettőnél egyértelműen erősebb, de ez részben annak is köszönhető, hogy a tesztet a RPS Test Rig csúcsmodelljében dolgozó Ryzen 7 9800X3D processzorral mérték; egy teljesen belépőszintű PC-ben ez az előny jóval kisebb lenne.
A laptopos 5050 ugyanazt a DLSS-funkciókészletet is megkapja, mint a teljes méretű változat, beleértve a legújabb, legélesebb DLSS 4.5 felskálázást, valamint a Multi-Frame Generationt is, ha ez a megoldás számodra vonzó. A ray tracing is jobban működik ezen a különálló GeForce GPU-n, mint a Steam Machine CPU/GPU kombinációján: a Scout 15 a Cyberpunk 2077-ben átlagosan 50 fps-t hozott ray-traced reflections, sub shadows, local shadows, Medium minőségű RT lighting és Quality DLSS mellett. Ugyanezekkel a beállításokkal - azzal a különbséggel, hogy DLSS helyett FSR futott - a Machine 37 fps-t ért el.
Ez mind azonban nem válaszolja meg azokat a fő kifogásaimat, amelyek a gaming laptopokkal szemben vannak. A Scout 15 továbbra is zajos, a valós használatot nézve továbbra sem igazán hordozható, és még mindig nem annyira olcsó. De talán legalább ez az utolsó pont nem is olyan fontos - elég, ha olcsóbb az alternatíváknál, és a mai, látszólag végtelen, felülről lenyomott áremelkedésekkel teli környezetben ez hatalmas előrelépésként hat a vonzerejére mint belépőszintű PC-s játékos platform. És ezen keresztül a hasonló alsó kategóriás laptopokéra is, mint például az Acer Nitro V15-é.
Továbbra is úgy gondolom, hogy a Steam Machine kifejezetten nappaliba való PC-ként nagyon is értelmes megoldás, de amíg az asztali hardverek árai általánosságban nem térnek észhez, hát legyen: megtanulok együtt élni a gaming laptopokkal mint komoly alternatívával. Bármennyire sincsenek most valódi „jó vételek” a teljes értékű PC-k között, még egy kagylóhéjformájú gépekkel szkeptikus játékosnak is el kell ismernie, hogy az újoncok számára ezek állnak legközelebb ahhoz, amink jelenleg van.
A magyar játékosoknak azért érdekes, mert jól mutatja, hogyan tolódik át a belépőszintű PC-s játék a laptopok felé, főleg ha valaki új gépet keres Windowsra, Steamre vagy 1080p-s játékra.
