A Suzerain Stories: The Neutral Lens egy új DLC a Suzerain világában, amelyben Ilias Moris hírműsor-vezetőként dolgozol. Ahelyett, hogy törvényeket hoznál vagy országokat vezetnél, interjúk és riportok során döntesz arról, hogyan tálalod az eseményeket. A játék a sajtó befolyására és a történetmesélés erejére épít.
Megérkezik az első oldal
Az eredeti Suzerain, egy vizuális novellaként tálalt politikai stratégiai játék, Anton Rayne szerepébe helyezett, aki a kitalált Sordland frissen megválasztott elnöke volt. Egy évekig tartó autoriter uralom után talpra álló ország vezetőjeként kellett kezelni a politikai feszültségeket, miközben gazdasági válsággal és a határok mentén tornyosuló nagyhatalmi fenyegetésekkel is meg kellett birkózni. A Kingdom of Rizia DLC-ben már elhagyhattad a választott politikát, és a trónörökléssel járó hatalmat átvéve Romus Toras király szerepébe léptél. Bár az abszolút hatalmadat monarchiaellenesek, elszakadni készülő államok és korrupt vazallusok is korlátozták.
Az új DLC tétje itt jóval kisebb. Itt csupán egy újságírót, Ilias Morist alakítasz, aki a The Neutral Lens nemzetközi hírműsor műsorvezetője. A döntéseid nem kikötőket zárnak le, nem korlátozó törvényeket szavaztatnak meg, és nem küldik háborúba az embereket. Ehelyett azt választod ki, milyen kérdést tegyél fel egy interjúban, vagy hová küldd a riportereidet egy nagy sztoriért.
De pontosan ez a lényeg: hogy a sajtó döntései mennyit tudnak számítani a világban.
Moris és a csapata információkat gyűjt, ezekből állítják össze a riportokat, majd eldöntik, hogyan tálalják a tényeket - és ezek a választások messzire gyűrűző következményekkel járhatnak. „Mint minden játékunkban, itt is azt szeretnénk, hogy ebbe a helyzetbe kerülj, és aztán át is érezd” - mondta Ata Sergey Nowak, a Torpor Games vezérigazgatója. „Olyasmi ez, hogy ha ezt mondom, abban az országban az emberek lehet, hogy most ezt hiszik el, de a világ meg esetleg azt, ha így mutatom be.”
Az a nézőpontváltás, amely a zárt ajtók mögött politizáló vezetőből a nyilvánosság előtt dolgozó műsorvezetővé tesz, teljesen átalakítja a döntéseid hangulatát. „Amikor égnek a kamerák, a kontextus teljesen más [még akkor is, ha] a játékmenet érzésre csak egy újabb választásnak tűnik, mint bármelyik vizuális novellában” - magyarázta Nowak. „Olyankor azt érzed, hogy: 'Jé, ezt most kamerába mondom, és milliók elhiszik.'”
Azoknál a döntéseknél fogod érezni a legnagyobb nyomást, amelyek arról szólnak, hogyan mesélsz el egy történetet.
„Lehetsz nagyon száraz és tényszerű - 'Ez az, amit tudunk, és ez van' - de a játék azt is megmutatja, hogy ez a nézőknek nem feltétlenül izgalmas” - mondta Nowak. „Lehetsz szenzációhajhászabb, lehetsz élesebb is. Ezek mind valamilyen formában megjelennek a különféle interjúkban, de abban is, ahogyan a játékban döntesz.”
Ezek mögött a választások mögött ott húzódik egy kellemetlen emlékeztető: amikor formálod a történetet, egyúttal meg is változtatod. A The Neutral Lens címet is szándékosan provokatívnak választották - mondta Nowak. Természetesen egyetlen újságírói történet sem igazán semleges; abban a pillanatban, hogy valamit kiválasztanak vagy kihagynak, a sztori máris magán viseli az elbeszélő szándékát. És azt is látni fogod, milyen hatása van a keretezésnek. Az egyik kérdés, amit a csapat vizsgál, az - mondja Nowak -, hogy „újságíróként mennyire tudsz ténylegesen változtatni a dolgokon? Interjúvoltunk újságírókkal, és a kutatás részeként a médiafelügyeleti szervekkel is beszéltünk, és ez is előkerült. Az, hogy az újságírás valójában mennyit változtat a világon, egy olyan kérdés, amit most boncolgatunk.”
A világ megváltoztatásának kérdésére, játékosabb értelemben, a The Neutral Lens nem számít majd „kánonnak”. Bár a The Neutral Lens ugyanabban a világban játszódik, mint a Suzerain és a Kingdom of Rizia, a döntéseid nem hatnak majd vissza az ottani kampányaidra. A korábbi részeknél egymásra is visszacsatoltak a választások - a Sordland elnökének tetteire utalások bukkantak fel Rizia újságjaiban, és fordítva. A The Neutral Lens nem használja majd a mentésed idővonalát, de ez nem jelenti azt, hogy ne foglalkozna a világ nagy eseményeivel.
Ez minden olyan DLC-re igaz lesz, amit a Torpor a Suzerain Stories zászló alatt ad ki. „Nyitottabban akarjuk tartani ezeket az élményeket” - mondta Nowak. „Valójában önállóbbak és szabadabbak. Ez a lényegük. A fő országos történetek ezzel szemben - ahol az egyik végigjátszásod mentését átviheted a következőbe, és mindegyik különböző szinteken hat a többire - kötöttebbek, viszont természetesen részletesebbek és jobban elágaznak. A Stories esetében azt mondjuk: 'Nem, nem, itt szabad a pálya. Játszani akarunk a dolgokkal.'”
Nowak hangsúlyozta, hogy a Stories kisebb élmény, mint a Suzerain és a Rizia, de szerinte ez olyan fókuszt ad neki, amit a nagyobb játékokban nem találnál meg. „A Neutral Lens egy nagyon kifejező, nagyon expresszív élmény” - magyarázta. „Ez a legkevésbé stratégiai, a legkevésbé játékos élmény, amit valaha készítettünk. Sokkal könnyedebb, mint a Suzerain, és sokkal inkább a fókuszált működésről szól. Tisztán a tálalásról szól, valamint azokról az emberekről körülötted - a stúdiót irányítókról és persze azokról is, akiket interjúvolsz.”
Ennek ellenére stratégiai döntéseket továbbra is hozhatsz arról, hogyan vezeted a szerkesztőséget. A The Neutral Lens műsora szűk költségvetésből gazdálkodik, de te döntöd el, hol állítsanak fel külföldi tudósítókat. Ha helyszínen dolgozó riportereid vannak, olyan történetekhez is hozzáférsz, amelyekről különben lemaradnál, ráadásul olyan forrásokból, amelyek megbízhatóbbak is lehetnek. „Te válogathatod össze, mit fedjenek le azok az irodák, amelyek elvégezték a nyomozást, megírták a riportot, és te finanszíroztad ezeket a műveleteket, ők pedig érdekes témákat hoznak neked” - magyarázta Nowak. Ha nincs ilyen háttered, akkor lehet, hogy a történeteket közvetlenül az események középpontjában álló frakciók szóvivőitől kapod meg.
Mindez remekül hangzik, de nekem rögtön eszembe jutott az az idő, amikor a Fit To Print társasjátékkal játszottam, és csődbe vittem a kis erdei újságomat, mert teljes oldalas cikkeket tettem be a falusi ünnepségekről, és elfelejtettem helyet hagyni a pénzt termelő hirdetéseknek. (Ezt a tapasztalatot valamiért nem osztottam meg, amikor erre az állásra jelentkeztem.) Remélhetőleg a Suzerain Stories: The Neutral Lens nem engedi majd, hogy annyira túlköltekezzek, hogy végül el kelljen adnom a stúdió összes kameráját, és az Anton Rayne elnökkel meg Romus Toras királlyal készülő nagyinterjúinkat is csak fekete képernyős rádióműsor formájában tudjuk leforgatni.
A Suzerain világát kedvelő magyar játékosoknak érdekes lehet ez a narratív DLC, mert a politikai stratégia helyett most a hírszerkesztés és a történetmesélés kerül előtérbe.
