A 2005-ös Shadow of the Colossus a korához képest egyedinek számító boss harcaival és lenyűgöző zenei anyagával korszakalkatónak számított a PS2-es korszakban.
Sajnálatos módon a csodás játékot számos technikai probléma árnyékolta be, amelyek közt több olyan is volt, ami nem csak esztétikailag volt kihatással a játékra, hanem megnehezítette az amúgy sem túl egyszerű harcokat.
A 2011-es HD remaster a PlayStation 3-on javított néhányat ezen gondok közül, de az idei, PlayStatation 4 verziót alapjaiból alkották újra, valamint olyan látványt kapunk, mely tényleg illik a kivételes alkotáshoz.
A Shadow of the Colossus egy ősi világban játszódik, ahol egy fiatal harcos elhunyt kedvesét szállítja lován, Agrón egy tiltott és elzárt vidékre. Különleges kardjával és íjával kezdd neki egy olyan kalandnak, melytől azt várja, hogy szerette feltámad.
Az ott levő lény segíthet ebben, azonban ennek ára van. A fiúnak el kell pusztítania tizenhat kolosszust.
Aki már játszott egy korábbi verzióval, az az új játékban nem talál majd nagy változtatásokat. A kolosszusok elleni harc taktikái ugyanazok maradtak, illetve a gyíkok és gyümölcsök helyei is változatlanok. A mozgás, lovaglás és a New Game+ által adott jutalmak is azonosak.
A játék lenyűgöző táját azonban ezúttal még gazdagabbá teszik a fények és árnyékok játéka, az erdők sűrűbbek és a talaj is kidolgozottabbá vált. A hatalmas sivatagokat homokviharok járják, és minden egyes tájelem lélegzetelállító üdeséget kölcsönöz a játéknak.
Hasonló érzéseket váltanak ki az újjáépített kolosszusok is. A rajtuk található szőr, amibe hősünk kapaszkodik az élete árán is, sűrű és dús.
A PS4 Pro konzolon, csak úgy, mint más játékoknál, választhatunk, hogy látványban, vagy képfrissítésben legyen-e jobb a játék. Amennyiben a látványt választjuk, úgy kapunk HDR-t és 4K felbontást, azonban meg kell elégednünk a 30fps-sel, míg a másik beállítási lehetőségben nélkülöznünk kell ezeket a grafikai megoldásokat, ám sokkal simább, 60fps élményt kapunk.
A kalandozás és a kolosszusok elleni harcok nagyszerű kontrasztot teremtenek. A tájak részletessége és változatossága miatt egyáltalán nem zavaró, hogy a boss harcok mellett nincs más akció a játékban. A vidék felfedezése közben nincsen olyan tényező, ami kizökkent minket a miliőből, a zene is csak halkan és visszafogottan csendül fel, azonban mikor a kolosszusok ellen harcolunk, minden felerősödik, megnő és grandiózussá válik.
Bár sok idegesítő javítottak, a játékban levő mászás még mindig okoz néha meglepetést. Néha sajnos elég lazán kezeli a játék megmászható szélek regisztrálását, hiába látszik egyértelműen, hogy jó az irány, jó a szög és nyomva is tartod az R2-t. Szerencsére ez a hiba nem gyakori, és semmiképp sem von le szignifikánsan a játékélményből.
A Shadow of the Colossus egy csodálatos utazás, és semmi kétség afelől, hogy megéri a pénzét, még annak is, aki már játszott valamelyik korábbi verzióval. A látvány lenyűgöző, a táj felfedezése és a kolosszusokba mért utolsó szúrás pedig minden egyes alkalommal magával ragad.
