Az Iron Bramble egy pixelart metroidvania a Rusted Moss alkotóitól, amelyben kampóval lehet lendülni és lőni egy cyber-gótikus megastruktúrában. A demó alapján a látvány erős, a mozgásmechanika viszont szokást igényel, cserébe a platformrészek megengedők és a világ nagyon ígéretes.
Ha valami nem romlott el, minek megjavítani? Nagyjából ez lehetett a Rusted Moss mögötti fejlesztők új játékának, az Iron Bramble-nek a kiindulópontja. Az elődjéhez hasonlóan ez is egy pixelart metroidvania, benne egy kapaszkodóhorgonnyal, amivel villámgyorsan lehet száguldozni a pályákon. Ezúttal viszont a helyszín egy „cyber-gótikus megastruktúra”, és egy történeteket faló démonnőt (?) alakítunk egy világban, ahol az emberiség húsból való teste már kihalt, a lelkek pedig fém testekben, robotikus üres vázakban élnek tovább.
Rögtön az elején annyira magával ragadó ránézni a játékra. Sűrű, részletgazdag pixelarthoz van telepakolva, és inkább egy bizonyító célú demóra hasonlít, mint kész végtermékre. Szép vagy sem, a metroidvania műfajban a mozgás és bejárás minden, és szerintem ez itt vagy nagyon bejön valakinek, vagy egyáltalán nem. Én nem játszottam a Rusted Moss-szal, így nem tudom, az hogyan áll kézre. Az Iron Bramble viszont... különös.
A demóval töltött időm alatt egyszerűen nem sikerült igazán ráéreznem a kampós mechanikára. Úgy működik, hogy bizonyos felületekre egyfajta varázslattal rá tudsz kapcsolódni. Kicsit lendülhetsz is, de valójában a pontos ugrásidőzítésről és a megfelelő lendület megszerzéséről szól, hogy átjuss a nehezebb platformos részeken. Az egésznek van egy különös lebegőssége, amivel nem tudtam rögtön összhangba kerülni, és ez egyeseknek elrettentő lehet, másoknak viszont pont a mesteri szint felé vezető kihívás. A játék elején előkerül egy fegyver is, és elég egyértelmű, hogy a fejlesztők azt akarják, egyszerre száguldozz és lődd az ellenfeleidet. Kétkaros lövöldének ez elméletben egyszerű, a gyakorlatban viszont nem könnyű jól megcsinálni.
Az én küszködésem ellenére nem gondolom, hogy ez baj lenne. Nem arról volt szó, hogy ne tudtam volna továbbhaladni, tudtam, és a platformos részek elég megengedőek is. Ha belefutsz néhány tüskébe, nem a terem elejére kerülsz vissza, csak az utolsó pontra, ahol megálltál. Elég idővel el tudom képzelni, hogy megszokom, és már most kíváncsi vagyok, a speedrunosok mit kezdenek majd vele. És azt a titokzatos világot! A demó csak egy kis falatot ad belőle, ami még inkább felcsigázza az étvágyat.
Az Iron Bramble mindenképp olyan játék, amit érdemes észben tartani! Ha ki akarod próbálni, a demó elérhető a Steamen, vagy egyszerűen felveheted a kívánságlistádra a 2027-es megjelenés előtt.
A metroidvania rajongóknak és a gyors, kampós mozgású akciójátékok kedvelőinek érdemes figyelni rá, mert a különleges világ és a kihívásos játékmenet miatt a magyar játékosok körében is könnyen megtalálhatja a közönségét.
