A Songs of Glimmerwick ma jelent meg PC-re, és egy varázsiskolás RPG-t kínál, ahol a mágiát zenei minijátékkal használod. Az Eastshade Studios játéka harc helyett tanórákra, főzetfőzésre, felfedezésre és hangulatos történetmesélésre épít.
Talán még soha nem volt ilyen könnyű eljutni egy boszorkány- vagy varázslóiskolába anélkül, hogy az ember az a bizonyos, mindenki által ismert kiválasztott figura legyen. A videojátékokban hemzsegnek az okkult akadémiák. Igaz, még mindig nincs egy igazán remek Little Witch Academia-adaptáció, és még mindig várom Naomi Novik A Deadly Education című regényének azt a bizonyos, Arbitrary Metric-féle feldolgozását, nem is beszélve a Failbetter Terry Pratchett-féle Equal Rites-adaptációjáról. Rövid távon viszont nagyon élveztem a Songs of Glimmerwick demóját, amely ma kerül forgalomba.
A játékot az Eastshade Studios fejleszti, amelyet leginkább egy élvezetes, Elder Scrolls-szerű festős játékáról ismerhetünk. A Songs of Glimmerwick azonban messze áll a kemény iskolától. A demó egyenesen kimondja, hogy alapvetően nem kell az idő miatt aggódnod, márpedig ezt nem árt hangsúlyozni, tekintve, hogy napi óráid és egyéb teendőid is lesznek.
A teljes egészében szinkronizált szövegkönyv közben annyira barátságosnak tűnik, hogy már-már túlzottan gyerekesnek hat, de még nagyon az elején járok, épp csak ismerkedem a furulyámmal - simán lehet, hogy később feltűnik majd valamilyen iskolai zsarnok vagy fennhéjázó rivális. Ráadásul tetszett a prológus kesernyés-borongós írása is (nem lőném le a poént). Az is bejött, ahogyan a furulyám kiválasztása zajlott, olyan kézműves kérdésekkel, mint hogy "egy hetet vagy ezer évet választanál?"
Elnézést, hadd magyarázzam el a furulyát: a Songs of Glimmerwickben a mágia zene. A varázslatokat egy Ocarina of Time-stílusú minijátékkal idézed meg, ahol a billentyűzeteden kell leütögetned a hangokat. A varázslatok között van olyan dallam, ami működésbe hozza a kerti szerszámokat, olyan, ami a halakat a hálódba ugráltatja, és olyan is, ami visszahúzza az aljnövényzetet, és felfed új ösvényeket. Ez egyáltalán nem harcjáték: nincs Iceball +5 vagy hasonló, hacsak nem sikerült átugranom azt az órát. Kicsit kíváncsi vagyok, hogy hogyan néz ki majd a konfliktus egy olyan világban, ahol a zene a mágia. Arra gondolok, hogy YouTube.
Főzetfőzés is van, ehhez a játék álmos, őszi hangulatú szigetét kell átkutatnod érdekes szárak, kagylók és egyéb furcsaságok után. Nem mondanám, hogy már most várom az 5/5 gomba, 2/2 kovakő és hasonló gyűjtögetést, de a helyszínt szívesen bejárnám. Van egy egyetemi kert méhkaptárokkal és napraforgókkal, valamint egy központi falu csillogó vízi utakkal és vidám küldetésadókból álló társasággal. A látvány olyan, mintha egy pop-up könyvet olvasnál fáklyafénynél - talán a karakterek arca túl visszafogott és jellegtelen, de rengeteg apró, mozgó elem van, például elsuhanó felhőárnyékok, amelyek megragadják a szemet. A szinkronszínészi játék pont olyan, amilyennek lennie kell, kissé színpadias, a zenekari aláfestés pedig olyan kényelmes, mint egy nagy, bársonyos takaró.
És még ha a Songs of Glimmerwick nem is győzött meg teljesen - talán mert inkább Novik-féle iskolákat kedvelsz, ahol bármikor jöhet egy váratlan felvágás -, az Eastshade Studios akkor is szimpatikus csapatnak tűnik. Ahogy az egyik lelkes olvasó, Durkonkell felhívta rá a figyelmet, készítettek néhány beszédes fejlesztői naplót is, amelyekben YouTube témáját boncolgatják, ami papíron elég tetemes összegnek tűnhet, illetve a YouTube kérdését is, amely az első személyű nézetű Eastshade-től ehhez a felülnézetes RPG-hez vezetett. A Songs of Glimmerwick tehát ma jelent meg a felületén.
A Songs of Glimmerwick a magyar játékosoknak is érdekes lehet, ha a varázsiskolás, nyugodtabb RPG-ket és a különleges ötletekre építő indie játékokat kedvelik.
