Shigeru Miyamoto szerint a generatív AI nem váltja ki teljesen az emberi játéktervezőket, még akkor sem, ha a jövőben sok feladatot átvenne. A Nintendo legendás fejlesztője a Kulturális Érdemrend kapcsán beszélt erről, és úgy vélte, a kreatív szándék és az emberi szerep mindig megmarad.
A legendás Nintendo-fejlesztő, Shigeru Miyamoto - aki olyan klasszikus játékok fejlesztését vezette, mint a Super Mario 64 és a The Legend of Zelda: Ocarina of Time - úgy véli, hogy a generatív AI-eszközök előretörése nem feltétlenül jelenti az emberi tehetség végét.
Jövő hónapban Miyamoto lesz az első videojáték-fejlesztő, aki megkapja a Japán Császárától a Kulturális Érdemrendet, ami rendkívül rangos elismerés. Az elismeréshez kapcsolódó egyik sajtótájékoztatón azonban a generatív AI-ról és annak játékfejlesztésben betöltött szerepéről is beszélt.
„A mi generációnk átélt egy időszakot, amikor gyorsan fejlődött a számítástechnika - egy olyan korszakot, amikor az eszközök folyamatosan változtak, az írógépektől a szövegszerkesztőkig” - mondta a sajtónak, a fordítás szerint. Miyamoto szerint ahogy a technológia fejlődött, és egyre több, úgynevezett „munkával” kapcsolatos feladatot tudott ellátni, egy tervező valódi képességei végül teljesebben megmutatkoztak, és szerinte hasonló átalakulás a generatív AI esetében is bekövetkezhet.
„Maga az alkotás folyamata önmagában is kielégítő, de van benne egy veszély: az ember könnyen elégedetté válhat magával a munkával, és tévesen hiheti, hogy máris létrejött egy igazán jó minőségű alkotás” - tette hozzá. Ha a generatív AI szoftverek a játékfejlesztésben egyre több feladatot átvesznek, az emberi fejlesztőknek „lehetőségük nyílhat arra, hogy átgondolják, mi az igazán fontos”.
„Ha visszatekintünk a régebbi tervekre, akadnak olyanok, amelyek egyszerű másolgatással és beillesztéssel készültek. Az ilyen munkák azonban ritkán állják ki az idő próbáját, mert hiányzik belőlük az alkotó egyedi szándéka” - folytatta Miyamoto. „Mivel a folyamat egy ember szándékára épül, miközben a számítógép a munka segítője, úgy gondolom, hogy még ha a technológia tovább is fejlődik, és még ha az AI végül mindent is el tud végezni, akkor is mindig marad számunkra egy szerep.”
Masahiro Sakurai valamivel kevésbé volt optimista egy esetleges AI-központú jövővel kapcsolatban, mint kollégája. A Smash Bros. rendezője nemrég azt mondta, hogy a generatív AI technológia eredménytelen és kevéssé jövedelmező játékok özönéhez vezethet, bár az emberi kreativitást nem lesz képes lemásolni.
A Nintendo egyelőre nem zárta ki egyértelműen, hogy a jövőben generatív AI-eszközöket használjon, de a Nintendo of America korábbi elnöke, Doug Bowser tavaly azt mondta, hogy a cég játékai megőrzik majd az „emberi érintést”. „Továbbra is hisszük, hogy amitől a játékaink különlegesek, az a fejlesztőink munkája, a művészi képességeik és az, ahogyan megértik, miként játszanak az emberek” - fogalmazott akkor.
A Nintendo azonban némileg eltér néhány kortársától az AI-alkalmazás kérdésében. A Square Enix vezérigazgatója, Takashi Kiryu korábban azt mondta, hogy a vállalat „agresszíven fogja alkalmazni az AI-t”. A Sega, a Capcom, a Level-5, az Epic Games és több más ismert játékstúdió is elismerte már, hogy valamilyen formában használ generatív AI-t. Az Xbox pedig még egy teljes részleget is elindított, amely látszólag ennek a technológiának a kipróbálására jött létre.
Ez a hír főleg azoknak érdekes Magyarországon, akiket a Nintendo, az AI és a játékfejlesztés jövője foglalkoztat, különösen Nintendo-konzolokon játszóknak és a japán játékipar rajongóinak.
